Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

378 Ijjas I. 1. ábra. A Fekete-tenger vízgyűjtőterülete Fig. 1. The Black Sea watershed egyik fontos célkitűzése a Fekete-tenger megmentése. Ez nemcsak a Duna vízgyűjtő­területén, hanem a Fekete-tenger teljes vízgyűjtőterületén tesz szükségessé összehan­golt vízminőség szabályozási, vízgazdálkodási és vízügyi igazgatási tevékenységeket. Az utolsó évtized vízgazdálkodásának új jellegzetessége a tengerek vízgyűjtőte­rületén végzett összehangolt vízgazdálkodási tevékenységek szükségességének felme­rülése, a tengerek vízgyűjtő-fejlesztésének, vízgyűjtő-gazdálkodásának, vízgyűjtő-,, me­nedzsmentjének" kialakulása (Mee 1992, Fleckseder 1993). Az Eszaki-tenger és a Balti-tenger estiében nemzetközi szerződéseket kötöttek a tengerek vízgyűjtőterületén lévő országok a közös, összehangolt vízgazdálkodás érdekében. A Fekete-tenger ese­tében (1. ábra) erre vonatkozóan még csak elképzelések születtek és csak a vízgyűjtő egyes részeire vonatkozó, összehangolt nemzetközi tevékenységek kezdődtek el. A Fekete-tenger vízgyűjtőterületén (I. táblázat) körülbelül 162 millió ember él jelenleg, ebből 85 millió a Duna vízgyűjtőterületén (4. ábra). A. Fekete-tenger vízgyűjtőterüle­tének orosz és ukrán részén 68 millió lakos él (ez 25%-a Oroszország és Ukrajna la­kosságának), a vízgyűjtő török részének lakossága 12 millió (Törökország lakosságá­nak 20%-a). A Fekete-tenger egyes sekélyvizű részeit különösen veszélyezteti az eutrofizáció. A Bukaresti Egyezmény keretében végzett mérések azt mutatják, hogy évente a 60 000 tonnát is elérheti a Dunán a Fekete-tengerhez érkező foszfor mennyisége, körülbelül

Next

/
Oldalképek
Tartalom