Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Dombay Gábor: Korrózió az ivóvízelosztó hálózatban
350 Dombay G. az anód- vagy katódreakciókat, esetleg megváltoztatja a védőfilm rácsszerkezetét, vezetőképességét, illetve porozitását. Ennek a szerves inhibitornak a hatását nem szabad elhanyagolni, különösen, ha a szervesanyag-koncentrációt nagymértékben csökkenteni szándékoznak a víztisztítótelepen. így csökken a fertőtlenítés során keletkező melléktermékek töménysége, másrészről azonban növekedhet a víz korrozivitása. 6. Galvanizált csövek korróziója 6.I. Galvanizált csövek a vízellátásban Galvanizált csöveket régóta alkalmaznak a vízellátásban, elsősorban épületeken belüli vízszállításra. A réz- és müanyagcsövek elterjedésével azonban az alkalmazások száma csökken. Galvanizálás során az acélfelületet cinkréteggel (ez többnyire cink-alumíniumszulfát) vonják be. A cinkbevonat oxidációja során vékony felületi oxidréteg képződik, mely megvédi a fémet a további korróziótól. Ivóvízben általában a cink lassabban korrodál a vasnál, ez jelenti a galvanizálás előnyét. A galvanizálás során felhasznált cinktáblák ólom- és kadmiumtartalmúak. Kis lúgosságú vizekben végbemenő korrózió esetén egyes kutatások során kimutatták a két fémet az ivóvízből (Trussel-Wagner 1985). A kadmium a szervezetben a vesékben és a májban akkumulálódik. Genotoxikus hatása karcinogén, teratogén és mutagén formában egyaránt jelentkezik. A kadmium a csontokból kiszorítja a kalciumot, hatására a csont törékennyé válik, csontváz-deformációk lépnek fel (itai-itai betegség). Az ivóvízszabvány (MSz-450-l:1989) a megengedhető kadmiumtöménységet 5 mg/m 3 értékben limitálja. A cink létfontosságú nyomelem az ember számára, egészségügyi problémát csak nagy töménységben jelent. A 4. ábra egy galvanizált acélcső üzembeállítása után eltelt idö függvényében mutatja a cink-, ólom- és kadmiumtöménységet, 7 h tartózkodási idö és pH = 7 mellett. Látható, hogy hosszú távon az ivóvízbe bekerülő fémmennyiség csökken. Az ólom és a kadmium esetén a szennyezőanyag-töménység maximuma nem üzembeállításkor, hanem egy bizonyos üzemi idő eltelte után jelentkezik. Ez a jelenség a vízminőségüzemeltetés kapcsolat szempontjából feltétlen szem előtt tartandó. 6.2. A galvanizált csövek korróziója A korrózió ez esetben elektrokémiai, megjelenése egyenletes és lokalizált formában egyaránt bekövetkezhet. Tekintettel arra, hogy a cink standardpotenciálja negatívabb a vasénál, így anódként működik. Az aktívabb cink korróziója katódos védelemben részesíti magát a vasat, mi-