Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés
306 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. jelentős (meghaladja pl. az Elbáét), még sincs a nemzetközi vízügyi-környezetvédelmi figyelem előterében. Ennek okául a geopolitikai fekvés, a vízgyűjtő gazdasági fejlettségének európai mérce szerinti mérsékelt volta, a kiemelkedően fontos ipari körzetek és igazán nagy városok hiánya, valamint a még nem súlyosan károsodott környezet szolgálhat. A vízgyűjtő vízgazdálkodási problémái a nemzetközi megítélés szempontjából a helyi problémák szintjén maradnak, ez alól talán a vízi környezet értékeinek védelme jelent kivételt, mely azt is jelzi, hogy a Tisza Európa síkvidéki folyói közül azon kevesek közé tartozik, melyek mentén fontos és egyre nagyobb értéket jelentő természetes élőhelyek találhatók, melyeknek megőrzését jelentős nemzetközi fórumok (WWF, UNEP 4) kísérik figyelemmel. A nemzetközi színtér tehát az általános, az európai és a regionális vízügyi-környezetvédelmi együttműködési környezetet, az európai integrációs folyamatok vízgazdálkodást érintő részét, valamint a dunai kezdeményezéseket és a tiszai együttműködés megújításával kapcsolatos partner szándékokat jelenti. Az általános vízügyi-környezetvédelmi nemzetközi kezdeményezések közé elsősorban a különböző tárgyra vonatkozó nemzetközi egyezmények, az ENSZ szakosított és regionális testületei (UNDP, UNEP, UNESCO, EGB), illetve ezek közreműködésével összehívott széleskörű szakmai konferenciák ajánlásai, az említettek, az Európai Biztonsági Szervezet, az OECD, valamint az Európai Unió és különböző donorok, nemzetközi pénzintézetek (Világbank, EBRD stb.) által támogatott programok, intézkedési tervek és az EU jogi és műszaki szabályozói tartoznak. A legfontosabb dokumentumok és kezdeményezések ismertetése, egyeseknek az értékelése megtalálható a tanulmányban, annak függelékeiben, valamint a felhasznált forrásmunkákban. A tiszai nemzetközi együttműködési kezdeményezés valamelyik dunai programhoz csatlakozva számíthat kedvező fogadtatásra. Ezek sorában kiemelkedik a Szófiai Konvenció, mely örökli a Bukaresti Nyilatkozatban megfogalmazott feladatokat és kötelezettségeket és amelyik-ha nem is joganyag jelleggel és a Duna-medence környezetvédelmi programból való átcsatolással - részletes szakmai tervvel (stratégiai akcióprogram) és intézményi statútummal is rendelkezik majd. A 7/sza-völgyi regionális együttműködést ilyen keretek közé célszerű csatlakoztatni és a nemzetközi közösség felé elsősorban, mint nemzetközi mintaterületet javasolni, melyben a rövid távon kezelhetetlen nagyvárosi, kommunális szennyvíztisztítási kérdések nem olyan súlyúak, mint magán a Dunán. A Tisza vízgyűjtő azért is alkalmas mintaterületnek, mert itt minden lehetséges vízgazdálkodási probléma előfordul. 4.2.2. A Tisza-völgyi sokoldalú vízügyi együttműködés nemzetközi jogi alapjai A Tisza-völgyi sokoldalú vízgazdálkodási együttműködésnek bele kell illeszkednie a nemzetközi vízjog rendszerébe, konkrétan pedig a Duna-medence hasonló nemzetközi kooperációs rendszerébe. Jogalapként a hatályos nemzetközi szerződések (elsősorban a helsinki és a szófiai konvenciók) szolgálhatnak; szakmai tartalom, szervezet, kapcsolattartás és irányítási tekintetben pedig az ENSZ EGB ajánlásai és az európai hasonló kezdeményezések megoldásai eszközök és példák lehetnek. 4 A nemzetközi szervezetek és fontosabb programok rövidítéseit és magyar elnevezésit az 1. függelékben adjuk meg.
