Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 287 /. ábra A Tisza-völgy árvízzel veszélyeztetett területei Figure 1. Flood-prone areas of the Tisza River Basin Bild 1. Die durch Hochwasser-Überflutungen gefährdeten Flächen des Theiß-Einzugsgebietes Рис. 1. Территории в бассейне р. Тиссы, подвергнутые опасности разливом наводнений röl érkező szennyvízterhelést 1970-ben évi 500 millió m

3-re becsülték azzal, hogy 2000-ig évi 8-10%-kal fog növekedni. A vízminőség stabilizálása és a biztonságos vízgazdálkodáshoz szükséges vízminőség fenntartása csak szoros nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Rendszeresen visszatéröek a mellékfolyók határon túli szakaszairól érkező rendkívüli vízszennyezések. (Pl. 1990 augusztusában a Szamoson érkező szennyezőanyag hatására a Tisza oxigéntartalmának drasztikus csökkenése és az élővilág részleges pusztulása; 1993-ban pakuraszennyezés a Szamoson, 1994-ben olajszennyezés a Bodrogon, 1995-ben a Berettyón; vissza-visszatérő nehézfém szennyezés a Túron stb.) Jelenleg a Tisza-völgy lakosságának 50-60%-a részesül közműves vízellátásban. Az 80-as években mind nagyobb arányú (25-30%-os) a felszíni vizek felhasználása, továbbá általánossá vált a vízellátó rendszerek regionális szervezése. Az ipar felszíni vízkészleteket érintő frissvízigénye 1975-ben mintegy 3 milliárd m

3 (a minimális évi lefolyás negyede) volt, amit az ezredfordulóig meg kívántak négyszerezni. A jelenlegi felhasználást még becsülni is nehéz.