Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

264 Gilyénné dr. Hofer Alice A módosított modell egyrészt bonyolultabb, másrészt viszont egyszerűbb a korábbi modellhez képest. Bonyolultabb, mert a tómedret több tórészre, a hozzá tartozó vízgyűjtőterületet szintén ugyanannyi alvízgyüjtőre bontva kezeli (3. ábra). Egyszerűbb viszont abban, hogy mindig csak egy meghatározott vízigénykészlettel dolgozik, nem alkalmaz utólagos vízkorlátozást a magasabbrendü vízigények kielégítetlensége esetén (ily módon tehát preferencia-sorrendet sem állít fel.) A modellnek nem volt célja a rendszer működésének optimálása, csupán az adott üzemeltetési körülmények (döntési változatok) fennállása esetén a vízminőségi modell vízmennyiségi adatokkal való ellátása. A modell eredményei a tómedencék számított havi hozzáfolyás értékein, valamint a tómedencék közötti vízforgalom adatin keresztül értelemszerűen kapcsolhatók a többváltozós dinamikos tavi vízkészlet és anyagforgalom modellekhez is. A modellek gyakorlatban történő alkalmazását illetően azt állapíthatjuk meg, hogy a másodikként kialakított modell utóélete a leggazdagabb. Az első modellel a kialakításkor számos döntési változatot vizsgáltak, azonban az újabb problémák felmerülésekor már az időközben elkészült második (a valóságos folyamatokat sokkal hívebben követő) modellt alkalmaztak. A harmadik modellt viszont - a kipróbáláson túl gyakorlatban még nem használták, mivel az azt tartalmazó modellrendszer részletes kidolgozása még nem ért véget. A Balaton-vízgyűjtőjére kidolgozott második vízkészlet-gazdálkodási szimulációs modell futtatható: - különböző fejlesztési szintekre előrejelzett vízigények, ill. vízpótlások (tározók, átvezetések) feltételezésével; - különböző vízrendszer-bővítési változatok feltételezésével (pl. Kaposvár vízellátása a Balaton-régióból, a berhidai tározó vízpótlása, szennyvizek elvezetése a Balaton-vízgyűjtőről), ill. mellőzésével; - a Kis-Balaton védőrendszeren kívül további nádas-tavak feltételezésével; - különböző bányavíz-helyzetek feltételezésével; - megváltoztatott preferencia-sorrendekkel (bár ez, az előbbi változatoktól eltérően, a modellek bizonyos szerkezeti módosítását kívánja). A modell megalkotása óta—kisebb változtatásokkal —folyamatosan használatban van különböző döntési változatok hatásainak elemzésére. Néhány fontosabb példa: - A berhidai tározó Balatonból történő vízpótlásának hatása - A Kis-Balaton védőrendszer üzembe-lépésének hatása - A társadalmi igények preferencia-sorrendje megváltoztatásának hatása - A Balaton különböző időhorizontokra becsült kommunális vízigényeinek várható hatása - A Balaton felső szabályozási vízszintje növelésében rejlő lehetőségek vizsgálata. A Balaton felső szabályozási vízszintje növelésében rejlő lehetőségek több alkalommal is megvizsgálásra kerültek ezzel a modellel. Itt az eddig legutolsó — 1990-es vizsgálatok (VITUKI, 1990) eredményei kerülnek ismertetésre, amely vizsgálatokra az 1990-ben érvényes peremfeltételek (minimális és maximális tározóteltség) és hosszútávú kommunális vízigények mellett (I. táblázat) 69 éves idősor (1921-89) felhasználásával került sor az új preferencia-sorrendek érvényesítésének esetén (a balatoni víz-