Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

254 Palfái Imre nális szennyvizek teljes kizárását, hanem a termál csurgalékvizek szennyező hatásának minimalizálását is. Ezek után érdemes behatóan foglalkazni a vízutánpótlás kérdésével, például azzal, hogy a Hármas-Körös Bökényi-vízlépcsőjének emelt duzzasztási szintű rekonstrukciójával hogyan lenne megoldható a Kurca gravitációs vízellátása és újra élövízfolyássá alakítása. Ilyenformán az öntözővíz-szolgáltatás megszabadulna az állandóan növekvő energiaköltségek jelentős részétől. Dr. Fekete Endre, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetöhelyettese, ugyancsak a Kurva-rendszerrel foglalkozott, a szolgáltatott öntözővizek minőségéről adott tájékoztatást. Elöljáróban kiemelte a rendszer sajátosságait, amelyekre az a jellemző, hogy belvizek, különféle szennyvizek és használt termálvizek egyaránt terhelik a rendszer csatornáit. Az előadó 26 év vízminőségi adatait matematikai statisztikai módszerekkel elemezte. Az eredmények közül a nátriumszázalék, a fajlagos elektromos vezetés és a klorid ion koncentráció alakulását mutatta be. Megállapította, hogy a vízvizsgálatok optimális időszaka a március eleje és szeptember közepe közötti idő, a mintavétel gyakoriságának pedig - folyamatos víztáplálás esetén — 10—14 napnak kell lennie. Az eloszlás-függvények elemzése alapján az előadó azt a következtetést vonta le, hogy a vizsgált időszakban élesen elkülönül a Kurca-rendszer Szentes alatti és Szentes feletti szakasza. Az alsó szakaszon kimutatható a termál csurgalékvizek elnyújtott idejű hatása. Ezért a következtetés, hogy a tavaszi időszakban a rendszer kettős rendeltetésű csatornáiban az átöblítés t intenzívebbé kell tenni. Egyébként az öntözővíz szolgáltatást végzők jól kihasználják a vízminőség-szabályozás lehetőségeit a rendszerben, s így a vegetációs időszakban továbbított víz mindenütt korlátozás nélküli használható öntözési célokra. Dr. Varga István (Budapesti Műszaki Egyetem) a kettős rendeltetésű rendszerek országos felmérésének és műszaki-gazdasági jellemzésének eredményeiről számolt be. A munka célja a kettős rendeltetésű rendszerek működésére vonatkozó érdekeltségi viszonyok feltárása és az érdekeltségarányos teherviselés megosztásának a megalapozása volt. A felmérés belvízrendszerenkénti területi egységekben, az állam kizárólagos tulajdonaként minősített, elsősorban a vízelvezetést és másodsorban a vízszétosztást szolgáló csatornáira terjedt ki. A csatornák műszaki-gazdasági jellemzésénél a vízelvezetéssel, ill. a vízszétosztással uralható terület átlagos víztöbbletéből, ill. vízhiányából adódó veszélyeztetettségét (kárérzékenységét) vették figyelembe, mégpedig a területi egységek mezoklimatikus viszonyai, területhasználatai, a növénykultúra összetétele és a talajtani adottságok alapján. Az érdekeltségi viszonyak elemzésének egyik jellemző eredménye szerint a kettős rendeltetésű csatornákkal szemben a vízelvezetés érdekeltsége mintegy 80%, a vízszétosztásé pedig mintegy 20 % (az ország síkvidéki területeinek átlagában). Az értékelés további eredménye, hogy objektív alapként szolgálhat a fenntartási, felújítási és fejlesztési beavatkozások gazdasági alapon történő sorolásához. A fölkért hozzászólók közül Pálhidy Csaba egyrészt a különböző elnevezések (kettős rendeltetésű, kettős működésű, kettős hasznosítású) között igyekezett rendet tenni, majd a vezérlési mód fontosságára hívja föl a figyelmet. Tasnádi Gábor, a Csongrád megyei Földmüvelésügyi Földhivatal vezetője szerint a termálvizekkel és egyéb szennyező anyagokkal terhelt Kurca-rendszer, melyet a korábbi években — ál-