Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Fejes Béla: A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete

A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete 197 A program irányelveit a Kormány a 2207/96. sz. határozatával a közelmúltban elfogadta. A 2010-ig szóló program szerint hazánk — lakosokra vetített — csatornaellátottsága 67,5%-ra nő, biztosítva lesz az elvezetett szennyvizek teljes biológiai tisztítása. A gazdaságosan nem csatornázható települések környezetkímélő szennyvíz-elhclyezése érdekében 23,2%-ban szakszerű közműpótlót kell alkalmazni. 2010 után a cél már nem az Európai Unióhoz tartozó államok „megközelítése", hanem azok szennyvíz-elvezetési színvonalának az „elérése" lesz. A 15 éves programot a KHVM gondozásában készített Országos Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Keretterv alapozta meg. A keretterv megyékre vonatkozóan összesítő adatokat tartalmaz, abból egyes településekre alkalmazható megoldások, következtetések nem vonhatók le. így szükségessé válik megyei (térségi) szennyvíz-elvezetési koncepciók elkészítése, ill. felülvizsgálata (ÖKO 1994). Az önkormányzati törvény a közszolgáltatások terén a csatomázást is állami hatáskörből a helyi önkormányzatok hatáskörébe helyezte át {TV 1990). A Megyei Területfejlesztési Tanács irányítása mellett készülő területfejlesztési koncepciónak szerves része az alapinfrastruktúrák, így a szennyvíz-elvezetés megoldása is. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. előírja a vízkészletet hasznosítók számára, hogy kötelesek a hasznosításba vont vízkészletet biztonságban tartani, továbbá gondoskodniok kell a szennyvizek összegyűjtéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről {VT 1995). A vízellátáshoz képest a csatornázás és a szennyvíztisztítás területén nagy a lemaradás, de a fejlődés itt is jelentős. 2.1. A városok csatornázása és szennyvíztisztítása Nagykanizsa első csatornahálózatát a 3600 ágyas honvéd hadikórház részére 1915. évben létesített csatornahálózat (~ 4km) külön csapadék és külön szennyvíz rendszere jelentette. A szennyvíz tisztítására előülepítő-homokfogó és kb. 800 m

2 alapterületű, koksz töltésű szűrőágy szolgált. Majd kiépült a város K-i részén a honvéd laktanya (korábban katonai reáliskola) csatornahálózata, mintegy 1,5 km hosszban és ülepítő-szűrő rendszerrel. A város vízellátó rendszerének 1926-ban megkezdett kiépítésével egyidőben a Speyer amerikai bankház által folyósított kölcsönből 18 km egyesített rendszerű, tojásszelvényű, zárt betoncsatorna létesült, a hálózat 7 zónára tagozódott. Majd tovább bővült a csatornahálózat, átemelőkkel kiegészítve, megfelelő telep kiépítésével. Nagykanizsa város lélekszáma 1994. december végén 53 353 fő. A közcsatornázott területen levő lakások száma 19 000. Közcsatornába bekapcsolt lakások száma 15 226 - a folyamatban levő fejlesztések után 16 000 lesz. Ez mintegy 79%-os csatornázottságot mutat. Nagykanizsa az 1/4-es sérülékenységi kategóriába tartozik.