Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Szabó Mátyás: A Velencei-tó vízháztartása

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 2. füzet A VELENCEI-TÓ VÍZHÁZTARTÁSA SZABÓ MÁTYÁS A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból azonban a Balaton után kétségtelenül a második helyet foglalja el. Jelentős célpont úgy a belföldi, mint a külföldi turizmus szempontjából. A tó különleges adottságokkal rendelkezik, nádasokkal tarkított sekélyvizű és ezért nyári időszakban gyorsan felmelegedő és fürdőzésre alkalmas. Relatíve magas sótartalma és a nádas jellegénél fogva zöldes-barnás színű állóvizünk, de a nyári idényben is előírt határértékeken belül érzékelhető algásodási produkcióval. 1. A tó természetföldrajza A tó a Velencei-hegység lábánál lévő lapos süllyedékben fekszik. Vízgyűjtő területe a Vértes-hegység délkeleti lejtőjére, a Mezőföld északi részére és a Velencei-hegységre tetjed. Nagysága 602,4 km

2 (1. ábra). A tó alapvető geometriai adatai a jogi partvonal meghatározás szempontjából figyelembe vett 160 cm-es agárdi vízmérce vízállása (vízmérce "0" = 102,615 m В.

f.) esetén a következők: a tó területe 24,2 km

2, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,89 m. Partvonalának hossza 28,5 km (GEO 1996). A tó erősen nádas jellegű volt, a meder rekonstrukciós munkák befejeztével felületének mintegy 40%-a továbbra is nádas és a tóban két sziget, az ún. Cserepes-sziget, és Velencei-sziget helyezkedik el. A különböző vízállásokhoz tartozó geometriai adatokat az I. táblázat mutatja: /. táblázat A Velencei-tó geometriai adatai Vízállás Tóterület Tóterület Nyílt víz Nádasok Térfogat m km

2 10

6 m

3 170 1,99 24,23 14,05 10,18 48,18 160 1,89 24,17 14,05 10,12 45,76 150 1,80 24,11 14,05 10,06 43,35 140 1,70 24,03 14,01 10,02 40,94 130 1,61 23,91 13,95 9,96 38,54 A kézirat érkezett: 1997. V. 10. Szabó Mátyás oki. mérnök, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár igazgatója.)