Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve 165 ladékként közcsatornán keresztül kívánják elvezetni — függetlenül annak mennyiségétől — ipari szennyvíz-előkezelési akcióprogramot köteles készíte(t)ni, mely - számbaveszi a kibocsátó helyeket, a káros anyagokat és azok mennyiségét, - minősítteti a jelzett anyagokat, - elrendeli a károsanyagokat kibocsátásának sorrendiség alapján való megszüntetését vagy nivellálását. (A megszüntetés lehetséges technikai módozatai lehetnek: gyártástechnikába történő beavatkozás; a veszélyes anyagok környezetbarát anyagokkal történő kiváltása; a károsanyagok mesterséges úton történő leválasztása, vagy újrahasznosítása stb. Leválasztás esetén meghatározza a veszélyes anyag elhelyezésének módját és helyét.) - meghatározza a végrehajtás időpontját, - az utasítás tartalmazza a végrehajtás be nem tartásának szankcionálását (végső esetben a bezárást), - elrendeli a folyamatos kontrollt. Az irányító szervek feladata a megvalósítás érdekében egy érdekeltségi alapon történő támogatási rendszer kidolgozása, illetve a kiadott rendelkezés végrehajtásának ellenőrzése. Az akcióprogram több tárcát érint, ezért az egyeztetés ill. együttműködés a KTM, a BM, 1KM, FM, NJM illetékeseivel elengedhetetlenül szükséges. Első lépésként a legsürgősebb a szennyezők nyilványartásba vétele, s a A,5-tel kapcsolatos tervezett rendelkezések alapján a tényleges szennyezés mennyisége (és nem töménysége) alapján történő szolgáltatási díj megállapítása. 10. Az iszapkezelés és elhelyezés költségei Magyarországon a kezelendő iszap két nagyságrenddel kevesebb a folyadékfázishoz képest, viszont a létesítési költségek az összköltség 40-45%-át teszik ki. Hasonlóan kedvezőtlen - a mennyiségekhez viszonyítva — az üzemeltetés költségaránya. A kezelési és elhelyezési módok egymáshoz viszonyítva 5-6-szoros költségemelkedést eredményeznek. AI. táblázat az eljárások egymáshoz viszonyított költségarányait mutatja be (Förstner 1992), kiegészítve néhány fontos kritérium értékeléseivel (kiindulási alapként a folyékony iszap mezőgazdasági hasznosítását 100%-nak vettük). A X. táblázatból kitűnik, hogy a mezőgazdasági elhelyezés lényegesen olcsóbb, mint a lerakás vagy a megsemmisítés. Az ipari károsanyag tartalom miatt keletkező elhelyezési többletköltség lakossággal történő megfizettetése egyenesen visszatetsző, s nem véletlen, hogy a rákötések megtagadásával oly sokan állampolgári engedetlenséget követnek el. Az aktualizált kerettervben rögzítettek szerint a szennyvíztisztítás fejlesztésének összköltsége (kerekítve) 1996. évi árszinten 234,0 milliárd forint. Az iszapkezelés jó becsléssel ennek átlag 40%-a (melyből -10% az elhelyezés) 94,0 milliárd forint, ebből iszapkezelési technológia 70,0 milliárd; és iszapkezelés 24,0 miliárd (földtulajdon megvásárlása nélkül).