Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
j j Q Yevjevich, V- Stamsolszky Ö . gyakran visszafordíthatatlan, vagy feljavítására rendkívül hosszú idő, néha évszázadok szükségesek. — A felszíni vizek bármilyen felhasználása a kisvizek idején mindig, vagy kritikus periódusokban kezelést tesz szükségessé. Az emberi tevékenység szenynyező anyagokkal és a folyóba vagy a Duna vízgyűjtőjén a talajvíz térségbe történő szennyvíz bebocsátással ronthatja a víz minőségét. Ezért egy adott folyószakaszra vonatkozó vízminőség-gazdálkodás céljai a vízhasználatoktól függenek. A terhelhetőséget (végső jellemzőket) a felhasználókkal egyetértésben, a legmagasabb fokú vízminőségi követelményeknek megfelelően, vagy az ökoszisztémák és a bioszféra megvédése érdekében kell meghatározni. — A Duna-medence vízzel kapcsolatos vitáinak és problémáinak lehetnek különböző regionális és határokon túli hatásai is. Néhány ilyen probléma, mint pl. a kisebb folyók vízhiánya, a növény burjánzás, oxigén csökkenés és mikrobiológiai szennyezés, melyek rendszerint az egyes folyószakaszokra, vagy víztestekre korlátozódnak. Ezek helyi vagy nemzeti, sőt határon túlra is kiható egészségügyi, gazdasági, vagy ökobiológiai összeütközéseket okozhatnak. Másrészről, a szennyező tápanyagok rendszerint nem okoznak jelentős helyi vízminőségi problémákat. De a Duna-völgynek és a Fekete-tengernek ez az egyik legjelentősebb problémája. — Ez a cselekvési terv kiterjed mind a helyi, mind a regionális érdekekre és azokat a feladatokat hangsúlyozza, amelyeknek mind helyi, mind regionális hasznai vannak. Az intézkedések és a beruházások legfontosabb kritériumai általában a helyi igények és a problémák kielégítése valamennyi országban. A cselekvési terv célkitűzései az alábbi föbb területekre irányulnak: — A szennyvíztisztító kapacitás szakaszos bővítése. — Az ipari vízkibocsátások csökkentése. — A mezőgazdasági szennyezések csökkentése. — Az ősi vizes területek (wetland) és a mellékfolyók, továbbá a Duna-medence föbb folyói árterületeinek megőrzése, visszaállítása és rendezése. A Duna programban való részvétellel és az Egyezmény aláírásával, a Duna menti országok szintén részt vállalnak a regionális és a vízgyűjtő problémák megoldásában. A stratégiai cselekvési terv körvonalazza azokat a regionális feladatokat, amelyek a nemzeti cselekvési terv segítségével (NCST) valósulnak meg. A Stratégiai Cselekvési Programnak (SAP) három fontos célkitűzése van: — Csökkenteni a negatív hatásokat a Duna vízgyűjtőjén és a folyami ökoszisztémákban valamint a Fekete-tengeren. — Tisztítani és javitani a Duna-medence vizeinek mennyiségét és minőségét. — Megteremteni a véletlenszerű szennyezések ellenőrzését és fejleszteni a regionális vízgazdálkodási együttműködést. — A nemzetközi cselekvési terv tartalmazza a Duna-medence környezetére vonatkozó célokat: stratégiai irányelveket, egy sor határidős tervfeladatot és a feladatok határidős programját a céloknak megfelelően.