Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

100 Bratän Mária se, a vízellátásban és szennyvíz-elvezetésben a vízveszteségek kiküszöbölése és a háztartásokban az ésszerű takarékosságra való átállás. A talajvízszennyezések hosszú távú károsító hatását csak növekvő technikai és pénzügyi ráfordítással lehet elhárítani. Ezért a vizet veszélyeztető anyagokkal szemben a legnagyobb biztonsági követelményeket kell felállítani. A mezőgazdasági talajhasználat - ahonnan a legtöbb nitrogén és foszforterhelés származik — a jó szakmai praxisnak megfelelően kell végbemenjen. Talajvízkivétel csak az újraképződés kiegyenlítésének mértékéig lehetséges. 3.2. Szennyvízkezelés A szennyvíztisztításban fokozottan kell gondoskodni a foszfor és a nitrogén folyamatos redukálásáról. A veszélyes anyagok a technika állása szerint csökkentendők függetlenül attól, hogy a vizekben ténylegesen okoznak-e toxikus hatást, a veszélyeztetési lehetőség hatásvizsgálata a bírság kivetésénél nem szükséges. A csapadékvizek kezelését ki kell terjeszteni. A gyártási folyamatok vízvédelem orientált átállítása, valamint az erősen mérgező anyagok kevésbé veszélyes anyagokkal való pótlása növekvő jelentőségű. 3.3. Előírások a felszíni vizek védelmére A vízvédelem célja, hogy minden szennyezéssel terhelt vízfolyás legalább a II. vízminőségi osztályt (mérsékelten terhelt) elérje. Ennek megvalósítására kidolgoztak egy koncepciót. Próbaként, jogilag nem kőtelezően elválasztották az egyes védendő javakat, ill. használatfajtákat, valamint a jelenlegi tudományos ismeretek szerint megállapították azokat a szerves lebegő és szervetlen hordalékanyagokat, amelyek a védendő javakat nem veszélyeztetik. Meghatározták a veszélyeztető anyagok olyan értékeit, amelyeket lehetőség szerint nem szabad átlépni (ezeket kompartimentnek, a vízben részben összeférhetőnek nevezik). Emellett megmarad a végrehajtó szervek számára az átengedés: Milyen javakat juttatnak érvényre, milyen célt rendelnek egyes közbenső végrehajtási lépcsőkhöz. Ezáltal a terhelés forrása és az orvoslási intézkedések sikere jobban lemérhető. 3.4. A vizek mezőgazdaságból származó terhelése Németország vízfolyásaiban a mezőgazdasági területekről származik jelenleg a tápanyagterhelés összes nitrogénjének 50—55%-a és az összes foszfor 40-^4 5%-a. A növényvédőszereknél nem sikerült még tájékoztató terhelési adatokat sem megállapítani. Az intenzíven működő mezőgazdaság fejlődésének találkoznia kell egy környezetileg és szociálisan is összeegyeztethető mezőgazdaság kiépítésének feladatával. A vízgazdálkodási törvény, a műtrágya törvény, az EG előírások szorgalmazzák a gaz-