Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése
Az 1995. decemberi Körös-völgyi ár\'iz és a sziikségtározások hidrológiai elemzése... 79 repet a Fehér-Körös veszi át, mesterséges, kanyarulatoktói mentes medrében mintegy végigrobogva. A Fehér-Körös gyulai vízhozam hurokgörbéje ennek megfelelően alig mutat tágasságot, az áradó és apadó ág között általában kicsi az eltérés. A rendelkezésre álló mérési eredmények alapján, a Körösök négy legfontosabb vízhozam-nyilvántartó szelvényeire megszerkesztett árvízi hurokgörbéket a 6-9. ábrákon mutatjuk be. Az ábrákon szerepelnek a rekonstruált — szükségtározások nélküli - állapotra vonatkozó hurokgörbe ágak is, amelyek a tározások hatását szemléltetik. (A korábbi évek nagy árvizeivel való összehasonlítás végett a Vízügyi Közleményekben korábban megjelent ismertetésekre utalunk [Szlávik 1976, 1982/b]). A korábbi és az 1995. évi árvízi hurokgörbék elemzése alapján a következő fontosabb megállapítások tehetők: — A Fekete-Körös remetei vízállás-vízhozam görbéjén jól látszik a mályvádi nyitás hatása, habár megjegyzendő, hogy egy hatékonyabban megnyitott szelvény esetén a vízállás növekedésének a nyitási időpontot követően nem lett volna szabad jelentkeznie és a görbe tágasságának is jóval nagyobbnak kellett volna lennie. (1981-ben — igaz töltéslábig történő megnyitásnál — még „negatív" vízhozam is kialakult, vagyis a folyó esése Remete térségében megfordult és a Fehér-Körös torkolata felöl is folyt a víz a tározóba.) (Szlávik 1982/b.) — A Fehér-Körös gyulai vízállás-vízhozam görbéje jól mutatja a folyó dominanciáját ennél az árhullámnál, árvízi hurokgörbe alig tapasztalható, csaknem kétváltozós görbe alakult ki. Látható, hogy a mályvádi nyitás hatása az apadó ágnak az áradó ág irányába való eltolódását eredményezte. Hatékonyabb mályvádi nyitás esetén itt az úgynevezett fordított hurokgörbe jelenség kialakulásának lehettünk volna tanúi, ami azt jelenti, hogy a mályvádi nyitás miatt kialakult nagyobb felszínesés miatt csökkenő vízállás esetén is növekvő vízhozam folyt volna le. Erre markáns példa volt az 1981. évi árhullám során végrehajtott mályvádi tározó nyitás hatása (Szlávik 1982/a, 1982/b). — A Kettős-Körös békési vízállás-vízhozam görbéjén még érzékelhető a mályvádi tározó hatása. A mályvádi nyitás hatása elsősorban az áradó ág lerövidítésében, ezáltal a vízállás tetözés hamarabbi bekövetkezésében mutatható ki. Hatékonyabb mályvádi nyitással azonnali vízhozamgörbe fordulást - ezáltal alacsonyabban bekövetkező vízállás tetőzést-és kisebb tágasságú apadó ági görbét lehetett volna elérni. — A Hármas-Körös gyomai vízállás-vízhozam görbéje még egyetlen korábbi árhullámnál sem lett ennyire részletesen kimérve, így itt összehasonlítási alap csak részben áll rendelkezésre. Mindenesetre itt az egyes tározási hatások szétválasztása és kimutatása igen bonyolult feladat, mert ezen a szakaszon már ezek a hatások összeolvadnak, összegződnek és egymást átfedve jelentkeznek. Különösen nehéz a Sebes-Körös és a Berettyó (az ottani tározások) hatásának leválasztása, mivel azokon a folyószakaszokon folyamatos vízhozam mérésre nem volt lehetőség. A vízállás-vízhozam görbéről egyértelműen megállapítható, hogy a mályvádi megnyitás minimális vízhozamcsúcs-csökkentö hatása még itt is kimutatható (a rekonstruált hurokgörbe hamarabb szétválik a ténylegestől mint a mérgesi nyitási időpont), valamint az hogy a mérgesi nyitás vízállás tetözést és vízhozam csökkenést eredményezett.