Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése

Vízügyi Közlemények, LVXXV111. évfolyam 1996. évi 1. füzet AZ 1995. DECEMBERI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVÍZ ÉS A SZÜKSÉGTÁROZÁSOK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE DR. SZLÁVIK LAJOS, GALBÁTS ZOLTÁN és KISS ATTILA 1995 decemberében a Körösökön számos hidrológiai paraméter tekintetében rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) az árhullám kártétel nélküli levezetése érdekében intenzív védelmi beavatkozásokra kényszerült (Pálinkás 1996). Ennek során 1981 óta először megnyitásra került a mályvádi, majd pedig a legutóbb 1980-ban üzemeltetett mérgesi árvízi szükségtározó. Az árvízi szükségtározók üzembe helyezése rendkívül összetett, hatásában, következményeiben szerteágazó védelmi döntés, amelynek tapasztalatait —a jövőbeni alkalmazás érdekében — részletesen elemezni és értékelni kell (Sz/ávik 1978, 1980, 1983). 1. Az árvíz kialakulásának hidrometeorológiai előzményei 1995. december 23-ától kezdődően a Kárpát-medence fölött egyre erősebb hatást fejtett ki az a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött mélyülő ciklon, amely enyhe nedves levegőt szállított a Körösök vízgyűjtője fölé. Északról ugyanakkor hideg levegőt szállító anticiklon erősödött. A két rendszer keveredésének hatására napokon keresztül csapadékos időjárás vált jellemzővé az egész Kárpát-medencében, és ez a Körösök vízgyűjtőjében helyenként igen magas csapadékösszegeket eredményezett. A csapadékos periódus december 28-ig gyakorlatilag folyamatos volt, ezt követően a Földközi-tengeri ciklon hatását egyre inkább a hideg száraz északi anticiklon vette át. Az induló csapadék a Fekete- és Sebes-Körös felső szakaszán - az árhullámot kiváltó teljes csapadékhoz képest jelentéktelennek mondható - 0,05-0,15 m-es hótakaróra hullott, amely egy nap alatt elolvadt. A csapadék formája kezdetben eső, majd december 27-28. között havas eső, hó volt. Erre az időszakra a román területi csapadékmérő állomásokon mért csapadékösszegeket bemutató összegzett csapadékeloszlási térkép az 1. ábrán látható. A csapadékeloszlási térképen jól látható, hogy három jelentősebb csapadékgóc alakult ki a hegyvidéki vízgyűjtőn. Az első Biharfured központtal a Sebes- és a Fekete-Körös vízválasztóján volt, ahol 5 nap alatt 281 mm csapadékot mértek. Ez az összeg magyar területen több mint fél év alatt szokott lehullani. Jelentős mennyiség — 164 mmesett még a Fekete- és a Fehér-Körös vízválasztóján, Menyháza nevű állomáson, valamint a Fehér-Körös felső szakaszán Bucsesden, ahol ugyancsak 100 mm fölött volt az ötnapos csapadékösszeg. A hegyvidéki vizgyűjtőben gyakorlatilag sehol sem mértek 50 A kézirat érkezett: 1996. VI. 24. Dr. SzlávikLajos oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Galbáts Zoltán oki. mérnök, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG, Gyula) osztályvezető-helyettese. Kiss Attila mérnök, a KOVIZIG csoportvezetője.