Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

Vízügyi Közlemények, LXXVII1. évfolyam 1996. évi 1. füzet A VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI VÉDEKEZÉSI MUNKÁK ORSZÁGOS IRÁNYÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI AZ 1995 DECEMBERE ÉS 1996 JÚNIUSA KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DR. SZLÁVIK LAJOS, DR. VARGA MIKLÓS és DR. VÁRADI JÓZSEF Az 1990 óta zajló társadalmi-gazdasági rendszerváltás időszakában első izben 1995-96 fordulóján és 1996 első felében vonultak le jelentősebb árvizek (az utóbbi másfél évtized, sőt egyes folyókon és egyes paraméterek tekintetében az évszázad legnagyobb árhullámai), alakultak ki több tájegységben jelentősebb belvízi események és következtek be évtizedek óta nem tapasztalt mértékű helyi vízkárok. 1. A vízkár-elhárítás jelenlegi helyzete Magyarországon /. 1. Vizkár-veszélyeztetettség; a vízkár-elhárítás müvei Magyarország természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében a vizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Hazánk vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni. 2 2 Az ország 93 000 km -nyi területéből 21 248 km' a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97%-a ánnentesített. A még nem ármentesített 3% (700 km") a Rába, a Repce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szűk völgyében fekvő árterülete, amely földrajzi-gazdasági adottságai miatt eddig gazdaságosan nem volt ármentesíthetö és belátható időn belül nem is lesz az. Kivételt képez az a mintegy 125 knr-nyi terület, mely e folyók ártereinek szélén fekvő települések fejlesztési területei részére a jövőben még ánnentesíthetö. A folyók árterülete 151 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 55 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. Az ártéri öblözetek olyan, a természetes domborzat, vagy mesterséges létesítményiek) által határolt területek, amelyeket az árvíz elönthet anélkül, hogy a kitört víz másik öblözetbe juthatna. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5590 km

2, a Tisza-völgyieké pedig 15 610 km". Hazánk árvízi veszélyeztetettsége - az ártér arányát tekintve (22,8%) — Európában a legnagyobb. Ehhez egyedül Hollandia helyzete hasonlítható, ahol az ország területének 20%-a fekszik a folyók árvizei és a tenger szintje alatt. Különböző folyóink, tájegységeink árvizeinek statisztikai átlagai alapján az országban 2—3 évenként kisebb vagy közepes, 5—6 évenként jelentős, 10-12 évenként pedig A kézirat érkezett: 1996. VIII. 27. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) föigazgató-helyettese. Dr. Varga Miklós oki. mérnök, az OVF főigazgatója. Dr. Váradi József oki. mérnök, a Közlekedési. Hírközlési és Vizügyi Minisztérium (KHVM, Budapest) Vízkár-elhárítási Főosztályának vezetője.