Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam 1996. évi 3. füzet DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK Felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rétegzett hidrogeológiai rendszerekben HALÁSZ BÉLA A felszín alatti vizek hazánk vízgazdálkodásában kiemelt jelentőségű szerepet ját­szanak, hiszen a vízhasználatok elsöprő többségének bázisát ezek a vizek képezik. Az egész Pannon-medencére kiterjedő vízszintsüllyedés, helyenként jelentős depresszió értékekkel, a rendelkezésre álló készletek nagyarányú - bizonyos térségekben esetle­ges túl- — terhelését jelzik. Néhány vízbázis vízminőségi károsodása, az ismertetett módszerek gyakorlati alkalmazásának eredményei, a természetes radioaktív izotópok (pl. trícium) nyomjelzőként való felhasználása még a mélységi vizek minőségének megfelelő védettségét is megkérdőjelezik. Ezért már a 70-es évek elején sürgetővé vált többek között a rétegvizek kitermelhető készletei keletkezési mechanizmusának feltá­rása és megalapozott készletszámítási eljárások kidolgozása. A 80-as években pedig halaszthatatlannak bizonyult a felszín alatti térben zajló szennyezés terjedés törvény­szerűségeire alapozott vízbázisvédelem megszervezése. Felszín alatti vízkészleteink jelentős részét a rétegvizek képezik. A nyírségi „ré­tegvíz-nyomáskupola" és a mélységgel csökkenő nyomásállapot alapján bizonyságot nyert, hogy rétegvizeinket ún. rétegzett hidrogeológiai rendszer tárolja, amelyben a vízadó rétegek nincsenek izolálva egymástól, hanem a köztes féligáteresztő rétegeken keresztül vízcsere zajlik. Ez azt jelenti, hogy a rétegsor a medencealjzattól a terepszin­tig egyetlen összefüggő hidraulikai rendszert alkot, amelynek szimulációja során a ha­gyományos egy helyett néha igen nagy számú vizadó réteg egyidejű számításba vétele szükséges. Az értekezés fő célja ennek megvalósítása. A rétegzettség jelentősége ab­ban fejeződik ki, hogy a réteg-, sőt a hévíztermelés esetén is számíthatunk a talajvíz nyomásának csökkenésével együttjáró párolgáscsökkenésre és a vízfolyások jelenlé­tével kapcsolatos parti szűrésre, mint járulékos készletre. Sajnos ezzel együtt le kell mondanunk a rétegvizek szennyezéssel szembeni védettségének hagyományos illúzi­ójáról. Tanulmányunkban analitikus és numerikus módszereket ajánlunk a vízbázisok (kutak és galériák) körül kialakuló permanens és tranziens depressziós tölcsér (mint korlátozandó környezeti és műszaki hatás) számítására vízszintesen homogén (anali­tikus elmélet) és heterogén (szabálytalan) rendszerekben, a szennyezés teijedési útvo­nalának három dimenzióban való kijelölésére és a nyugalmi nyomásállapot meghatá­rozására. A rétegzett rendszerek analitikus elmélete fejezetben a térkoordináták szerinti nul­larendü végtelen Hankel, az időszerinti egyoldalú Carson és a numerikus inverz Car­A kézirat érkezett: 1996. XI. 27. Dr. Halász Béla bányamérnök-hidrogeológus mérnök, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség irodavezetője. A szerző értekezését a BME Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási Tanszékén 1995. XI. 25-én védte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom