Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata
A kiskörei duzzasztómű fiiggőleges mozgásának vizsgálata 413 1991) jelentős információkat tartalmaz, ezért ezen halmozott függvényeket előállítottuk az alapadatokra vonatkozólag és a számítások minden fö lépése után, nevezetesen mindig, amikor az (1) összefüggés egyik elemét meghatároztuk és azzal az eredeti magasság idősort korrigáltuk, annak ellenére, hogy az idősorok nem elégítették ki a valószínűségi változóval szemben támasztott követelményeket. 2. A terhelés és az altalaj rugalmas alakváltozása közti kapcsolat 2.1. A terhelések számítása A terhelés a folyásirányra merőleges irányba vett 1 fm széles sáv feletti vízborítás térfogatával arányos. A felvízi terhelés a geometriai adatokból: P f= 18,8 (H f-78,0), '[m 3] (5) ahol H-a felvíz vízállása [m A.f.]; Az alvízi terhelés számítása bonyolultabb ennél. Első közelítésben az (5) összefüggéshez hasonlóan lehet számítani, figyelemmel az alvízi rész kialakítására a következőképpen: P a = 22,2 (tf a- 77,0), [m 3] (6) ahol H a — az alvíz vízállása [m A.f.]. Rendelkezésre áll a résfallal körülzárt területre telepített Pl6 jelűpiezométerkút adatsora, ami az alvíz változását késleltetve követi. A számítások azt mutatták, hogy az ebből számított terhelések szorosabb kapcsolatot adnak, mintha az egyidejű alvízállásokból számítjuk azokat a (6) összefüggés szerint. Az alvízi terhelések számításánál egy másik konstrukciós adottságot is célszerű volt figyelembe venni. Ez pedig az a tény, hogy az alaplemezre csuklósan fekszik fel az utófenék lemeze, amely tapasztalatunk szerint nyílásonként más és más terhelést ad át az alaplemeznek. Azt a hosszúságot, amit az utófenékből a terhelés számításnál figyelembe vettünk optimálással határoztuk meg. Ezt x-nek jelölve az alvízi terhelést a következő képletből kaptuk: P a = (22,2 + x op t.) (P ] 6 - 77,0) t, [m 3] (7) A talajra jutó nyomás, ha 1 m 3 vízterhelés 10 kN és 1 fm-hez tartozó felület 41 m 2: P = 10/41 (P f+ P a) = 0,2439 (P f+ P a), [kPa] (8) 2.2. Magasságkülönbségek a terhelés különbségek függvényében A nyomás és az altalaj rugalmas alakváltozása közötti kapcsolathoz az időbeli változás hatásának kiküszöbölése érdekében célszerű volt az időben közvetlenül egymás után következő, szomszédos mérések terheléskülönbsége és a megfelelő pillérmagasságok különbsége közti összefüggést meghatározni.
