Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Kovács Gy.-Domokos M.: A kisvízi események jellemzőinek becslése
402 Kovács Gy.-Domokos M. A h jellemző területi alakulásában az a fő tendencia érvényesül, hogy a Dunántúlon délkeletről északnyugat felé haladva 0,12-es értékről 0,25-ös értékig emelkedik, Észak-Magyarországon pedig délről észak felé haladva, 0,30-ról 0,15-ig csökken. A 10%-os valószínűségű követési idő izometrikus térképe (9. ábra) alapján a kisvízi események 10%-os valószínűségű követési idejének becslése a o,i = 70, 100, 150 és 200 napi értékeket összekötő izometrikus vonalak közötti interpolálással történik. A segédletek közepes megbízhatósága ± 22%. \ E jellemző területi alakulása igen színes képet mutat. Általában az ország délnyugati és nyugati területein 100 napnál (sőt 200 napnál) hosszabb a 10%-os valószínűségű követési idő, de jelentős anomáliák is vannak. Az évi közepes fajlagos vízhozam térképe (10. ábra) alapján a q m a = 1 és 5 (m 3 s1 km 2) izometrikus vonalak között lehet interpolálni. A segédlet közepes megbízhatósága ± 14%. Az évi közepes fajlagos vízhozam területi változékonyságát döntően az évi csapadékösszeg határozza meg. Értéke a Dunántúlon nyugat-délnyugat felöl kelet-északkelet felé folyamatosan csökken, míg Észak-Magyarországon délről északkelet felé emelkedik. A hegyvidékek pozitív anomáliát okoznak. A 8 kritikus kisvízi hányados térképe (11. ábra) segítségével a Q sc r értékeket a 8 = 0,25, 0,3, 0,4, 0,5 és 0,8 izometrikus vonalak közötti interpolálással lehet becsülni. A segédlet közepes megbízhatósága ± 13%. A 8 kritikus kisvízi hányados értékeinek területi alakulására a horizontális zonalitás jellemző. A Dunántúlon délről észak felé haladva váltogatják egymást a 8 < 0,3, 0,3 < 8 < 0,5 zónák. Észak-Magyarországon az Alföld felől az országhatár felé haladva 0,5 > 8-ről 0,2 < 8-ra csökken az értéke. 4.1.3. A segédletek alkalmazási feltételei. A 6—11. ábrán bemutatott segédletek Magyarország mintegy 48 000 km 2 kiteijedésű domb- és hegyvidéki területeire, a Nyírségre és a hozzájuk kapcsolódó hegy- vagy domblábi síksági területekre alkalmazhatóak. Nem érvényesek az Alföld és a Mezőföld keleti részének túlnyomórészt mesterséges vízkormányzás alatt álló síkvidéki területeire. Ugyancsak nem érvényesek a segédletek a Bakonynak a bányaműveléssel kapcsolatos karsztvízszint-süllyedés hatásaitól, a vízbevezetésektől és a vízkivételektől erősen befolyásolt területére. A segédletek a legmegbízhatóbban a 20 < A < 1000 km 2 vízgyüjtönagyság-tartományban használhatók. Az ennél kisebb vízfolyásszelvények kisvízi jellemzőinek becslésére differenciáltabb, a helyi adottságokat részletesebben figyelembevevő eljárások ajánlhatók. Az A > 1000 km 2 kiterjedésű hazai vízgyűjtők pedig kivétel nélkül rendelkeznek hosszabb vízhozamidösorral, vagyis ezek esetében a segédletek használatára nincs szükség. 4.2. Átszámítási segédletek 4.2.1. Átszámítás p * 10% valószínűségre. A Q sc r kritikus kisvízhozamhoz tartozó kisvízi események 6—9. ábráról becsülhető 10%-os meghaladási valószínűségű o,l jellemzőinek p 10%-os meghaladási valószínűségű értékekké való átszámítása az
