Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Kovács Gy.-Domokos M.: A kisvízi események jellemzőinek becslése
394 Kovács Gy .-Domokos M. 4. A kisvízi hidrológiai jellemzők becslése adathiányos vízgyűjtőkön ! A 72 vízfolyás-szelvény ellenőrzött - és szükség szerint javított ill. kiegészített (rITUKI 1987) — vízhozam-idősoraiból meghatározott kisvízi hidrológiai jellemzők értékeinek felhasználásával olyan segédletek előállítására törekedtünk, amelyekkel az ország teljes domb- és hegyvidéki területének adathiányos vízgyűjtőin e jellemzők becsülhetők. E cél elérésére a 72 vízfolyás-szelvényre kapott jellemzők felhasználásával a következő segédleteket állítottunk elő: - az ún. alapsegédleteket; ezek olyan izometrikus vonaltérképek, amelyekről adott földrajzi helyen (vízfolyás-szelvényben) a Q sc r kritikus kisvízhozamokhoz tartozó kisvízi események egy-egy L jellemzőjének (L = t k e, VD, QD max vagy t kö v) p- 0,1 (vagyis 10%-os) meghaladási valószínűségű értéke (LQ^O,i) leolvasható; egyes alapsegédletek használatához ún. kiegészítő segédletekre is szükség van; — az ún. átszámítási segédleteket; ezek egyikével az LQ . QJ érték tetszőleges p ^ 0,1 meghaladási valószínűségű LQ . P értékké, másikával pedig tetszőleges Qo * Qscr vízhozam-küszöbértékhez és tetszőleges p Ф 0,1 meghaladási valószínűséghez tartozó LQ . P értékké számítható át. Az alapsegédleteken ábrázolandó jellemzőnek azért választottuk a p = 10%-os meghaladási valószínűségű értékeit, mert tapasztalataink szerint ezek területi elrendeződése kiegyenlítettebb, mint a más valószínűségekhez tartozó jellemzőké. 4.1. Alapsegédletek és kiegészítő segédletek 4.1.1. A segédletek előállítása. A kisvizeknek a vizsgált 72 szelvényre kiszámított p = 10%-os meghaladási valószínűségű jellemzőit-részben eredeti, részben normált változatban — izometrikus térképeken ábrázoltuk: - A t k e . 0 1 kisvízi időtartam [d] értékeit átszámítás nélkül vittük térképre (6. ábra). - A VD 0 , kisvízi tömeghiány [10 6 m 3] értékeiből v0,l = ^0,1 [ 10 6 m 3]/(8,6 • 10 4 [s] • Q m a [m 3/s]) [-] (2) ún. víztömeghiány-hányadost képeztünk (ahol Q m a a vizsgált szelvény sokévi közepes vízhozama), azaz egy olyan fajlagos mutatót állítottunk elő, amely megadja, hogy a 10%-os tömeghiány hányszorosa az egynapi teljes közepes víztömegnek (7. ábra). - A QD ma x. о j legnagyobb vízhozamhiányt [m 3/s] \\ = Q Dmax-,0,\ lQma H (3) szerint alakítottuk át fajlagos értékké, amely azt fejezi ki, hogy a 10%-os valószínűségű legnagyobb vízhozamhiány hányszorosa a vizsgált szelvény Q m a sokévi középvízhozamának (8. ábra).
