Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Csányi Béla: Vízfolyások hidrobiológiai vizsgálatának módszertani lehetőségei
382 Csányi В. célszerű könnyen kivitelezhető, egyszerű kvalitatív vagy szemikvantitatív mintavételi módszereket alkalmazni a fauna feltérképezésére. Megállapítható, hogy a bioindikáció-vízminőség kapcsolat kezdeti tanulmányozása során minden országban a hazai fauna feltárása a leglényegesebb. Ezt a kezdeti kutatási szakaszt a hazai módszertani fejlesztés során sem lehet kikerülni, s mivel a víztér referenciális/fenetikai jellemzőit célozza meg, az u.n. szünbiológiai mintázatokra illetve koegzisztenciális szerkezetekre vonatkozó információ-gyűjtésnek is nevezhetjük. Az áramló vízterek élővilágának feltárása és ezt követően az egyes taxonok ökológiai igényének ismerete teszi tulajdonképpen lehetővé a biológiai minősítés módszereinek megfogalmazását, pontosítását. A vízminőség-szabályozási rendszereknek azokat a hidrobiológiái illetve ökológiai eljárásokat kellene alkalmazniuk, amelyek segítségével viszonylag egyszerű módon számszerűsíthetők a biológiai információk. Pontosan erre alkalmazzák a szaprobiológiai értékelő rendszert, ismert hibáival és előnyeivel együtt, valamint a különféle pontrendszereket is, amelyek a szaprobiológiai rendszerhez hasonlóan a vízi állatok szennyezésekkel szemben tanúsított eltérő érzékenységét illetve toleranciáját veszi figyelembe. Különösen sürgős feladat lenne a faunisztikai szempontú alapfelmérés a magyarországi patakok esetében, hiszen ilyen jellegű, a teljes vízgyűjtőt magába foglaló hidrobiológiái munka sajnos nem történt az utóbbi évtizedekben. Jó példa erre a Balatonba ömlő kisvízfolyások együttes hidrobiológiái feltárásának igénye különösen ma, amikor a térségben számos környezettani probléma jelentkezik. Akifejlesztés alatt álló, a felszíni vizekre illeszthető biológiai vízminösítő/megfigyelö gyakorlat éppen a tisztavízi, referenciális élölényegyüttesek, taxon-csoportok pontos leírását igényli. A vízgyűjtő alapján történő feltárásnak pedig azért lenne nagy jelentősége, mert ezáltal túl lehetne lépni a helyi, lokálisan jelentkező problémákon a magyarországi kistájaknak megfelelő, vagy azt meghaladó dimenziójú léptékben, s ezáltal a regionális öszszefüggések, valamint a biogeográftai meghatározottság legfontosabb jellemzői is feltárhatók. Erre a jelenlegi viszonyok között vízminőség-védelmi szempontból is nagy szükség lenne. IRODALOM Ábrahám A.—Bende S. Horváth A—Megyeri J.: Adatok Putnok környékének hidrobiológiái viszonyaihoz. Annál. Biol. Univ. Hung. 1. 1951. Ábrahám A.—Bende S—Horváth A—Megyeri J.: Adatok a Bán-völgy hidrobiológiái viszonyaihoz. Ann. Biol. Univ. Hung. 2. 1952. Ábrahám A—Horváth A—Megyeri J.: Hidrobiológiái vizsgálatok a Szilvás-patak vízgyűjtő területén. Állattani Közi. 45. 1956a. Ábrahám A.—BiczókF.—Horváth A—Megyeri J.: Hydrobiologische und faunistische Studien im südwestlichen Teile des Bükk Gebirges. Acta Biol. Szeged 2. 1956b. Ábrahám A.—Biczók F.— Megyeri J.: Hydrobiologische und faunistische Studien am östlichen Teile des Bükk Gebirges. Acta Biol. Szeged 3. 1957. Ábrahám A.—Biczók F.— Megyeri J.: Vergleichende faunistische Untersuchungen in Kleingewässem des Bükk Gebirges. Acta. Biol. Szeged 5. 1959. Ábrahám A.—Biczók F.— Megyeri J.: Összehasonlító faunisztikai vizsgálatok a Bükk-hegység kisvizeiben. Acta. Acad. Paedag. Szeged. 1960.
