Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Újabb eszköz a káros környezeti hatások megítéléséhez és mérsékléséhez 367 megkönnyíti mindkét említett munkafolyamatot annak érdekében, hogy a környezetet nem károsító, abba jól beilleszkedő, a fenntartható fejlődést szolgáló műszaki létesítmények szülessenek és működjenek. Az ellenőrző lista fő célja az, hogy segítse az öntözési, a vízrendezési és az árvízvédelmi fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó szakembereket azoknak a környezeti változásoknak a felismerésében és jobb megértésében, amelyek az ilyen létesítmények, ill. műszaki beavatkozások következtében előállnak, hogy az esetleges ártalmas hatások kellő időben fölfedezhetők, lehetőleg elkerülhetők, vagy irányíthatók, csökkenthetők, a pozitív hatások pedig növelhetők legyenek. Az ellenőrző lista képessé teszi azokat a műszaki szakembereket, akiknek többsége csak kevés, vagy semmilyen környezetvédelmi képzésben nem részesült, arra, hogy nagyobb szerepük legyen a tervezés, ill. a fejlesztés során a káros környezeti hatások felismerése, befolyásolása és a kedvező környezeti folyamatok előmozdítása terén. További célja az, hogy lehetővé tegye a környezeti hatások számbavételét és értékelését akkor is, ha a tervezés kezdeti stádiumában nincs mód egy széleskörű, több szakterületet, ill. tudományágat képviselő szakértő-csoport létrehozására, ugyanakkor mégis elérje a meglévő erőforrások hatékony kihasználását. Harmadik célja a szakértők és a nem szakértők szerepének tisztázása, azoknak az értékelési szempontoknak a pontosabb meghatározása, amelyekhez föltétlenül környezetvédelmi szakemberekre van szükség, valamint azokénak elkülönítése, amelyekhez a nem kimondottan környezetévdelmi szakemberek is elegendők. Az ellenőrző lista negyedik célja az, hogy keretet adjon egy speciális területen jelen esetben az öntözési, vízrendezési és árvízvédelmi művek, ill. folyamatok tervezésében - mindazon fontos, széleskörű szakértelmet igénylő ismeretek összegyűjtéséhez, amelyek a szóbanforgó környezeti változásokra vonatkoznak. Az ilyen keretmunka akár változtatás nélkül is fölhasználható a tervezés további szakaszában, vagy helyi szakértők által adott helyre adaptálható. Végül az ellenőrző lista a gyakorlati fölhasználás számára készült, így használatának következménye nem a terv, ill. a létesítmény vagy a műszaki beavatkozás bírálata, ami konfliktusokhoz vezet és a fejlesztési folyamatot megbéníthatja, hanem ajánlások egész sorának kidolgozása, amelyek további információk szükségességét határozzák meg és olyan területeket sorolnak föl, amelyek bővebb vizsgálatot igényelnek. Az ellenőrző lista elnevezés első pillanatban félrevezető lehet, mert egyetlen táblázatot, vagy jegyzéket feltételez, holott ez valójában egy több részből álló, bár egyetlen táblázatba is összefoglalható, bővebben kifejtett anyag, amely magában foglal olyan alkotóelemeket is, amelyek az értékelési eljárás alapját képezik. Ezeknek az elkotóelemeknek az egymáshoz való viszonyát és kidolgozásuk sorrendjét az ellenőrző lista alkalmazásának folyamatábrája szemlélteti. Az egyes alkotóelemek vázlatát a kiadvány mellékletei tartalmazzák: Ismerteti: dr. Vermes László