Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Nagy Illés: 150 éves a tiszai gőzhajózás

150 éves a tiszai gőzhajózás 361 Ezt felismerve a TISZATOUR 1982. június l-jétől megszervezte a kiránduló hajózás lehetőségét. Először a „Tihany", majd a „Hortobágy" nevü, 150 fös vízibusszal elégítette ki az ilyen irányú igényeket. Az első évben 16 600-an vették igénybe a szolgáltatásokat és a személyszállítás nem volt ráfizetéses. 1983-ban már a Szolnok-Tiszakürt és Tiszakécske útvonalon is indítottak rendszeres járatot, de Kisköréig is felmentek. A MAHART 1990-ben kezdett a tiszai személyhajózás idegenforgalmi alapon történő újjászervezéséhez, és megnyitotta a Szeged-Magyarkanizsa hajójáratot, amely az akkori bevásárló turizmusra épült. A hazai tiszai személyszállítás megindulásához újra kellett éleszteni a régi, pusztulásra ítélt tiszai hajóállomásokat. Ehhez a települések önkormányzatai is partnerek voltak. 1991-ben hajóállomás jött létre: Szegeden, Csongrádon, Csanyteleken és Mindszenten. Megindult a hajózás a Bodrogon Tokaj és Sárospatak között is. 1992-ben hajóállomás létesült Tiszalökön, Tiszaújvárosban, Tiszacsegén, Tiszabábolnán, Tiszafüreden és Kiskörén. 1993-ban Tiszakürt és Tiszakécske is társult a rendszerhez. A Tiszán jelenleg négy „vízibusz" típusú személyhajó üzemel. Egy vízibuszban 100 ülőhely áll az utasok rendelkezésére, de ha étkezni is szeretnének a stabil ülések egy része mobil ülésekre cserélhető. 1996-ban állt rendszerbe a „Sikló-1" légpárnás hajó, amelyet Szeged-Zenta és Szeged-Csongrád közötti távolsági járatokban kívánnak üzemeltetni. 1996-ban Törökkanizsa, Zenta létesített olyan személyhajó-kikötöt, amely már megfelel a kulturált utasszállításnak. Ada, Becse, Törökbecse is tervezi hajóállomás kialakítását. Jugoszláviának nincs fehér flottája és így a személyhajózásban jártas magyar vállalattól várnak segítséget. 3. Ajövő 3.1. Áruszállítás A közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca az 1995. év folyamán kialakította a hajózási politika alapelveit. Elfogadta a vízi közlekedési infrastruktúra - a vízi utak és a kikötők — fejlesztési koncepcióját, amely azonban a dunai hajózást helyezi előtérbe, a tiszai hajózással érdemben nem foglalkozik. A tiszai áruszállítások jövőjét firtató kérdésre ugyanis ma még nem lehet egyértelmű választ adni. A tárca által nemrégen elvégeztetett piackutatási felmérés adatai szerint a tiszai teherhajózás a jelen feltételek mellett, mintegy 0,4 millió tonna/év árubázissal számolhat, ami nagyságrendjében megfelel napjaink tényleges forgalmának. Ezzel egyidejűleg a térség vizén elszállítható árutömege közel 1,2 millió tonnát tesz ki, de azt a szállítási szolgáltatások iránti jelenlegi kereslet nem igazolja vissza. Ennek oka: a versenyképes hajózás számára szükséges infrastruktúrától való nagymérvű elmaradottság. A hajózási insfrastruktúra fejlesztési koncepciója szerint a Tiszán Szolnokig az ENSZ EGB szerinti V.a. osztályú vizi utat kell középtávon létrehozni. Ez feltétlenül szükségessé teszi az egész tiszai vízi utat kettévágó Közép-Tisza gázlós szakaszának