Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével
A mértékadó árvízszint meghatározása... 343 derállapotra javított vízállás adatokból (VITUK1 1976); Q k 7 0 - a mértékadó árvízhozam, vízhozam adatokból számítva, a mértékadó árvízszint az 1970-es mederállapothoz tartozó vízhozamgörbe segítségével visszaszámítva; 70 - a mértékadó árvízhozam, hidrológiai modellel módosított vízhozam adatokból (1954 és 1965 évi öamax) számítva, a mértékadó árvízszint az 1970-es mederállapothoz tartozó vízhozamgörbe segítségével visszaszámítva; Q\ 95 - a mértékadó árvízhozam, hidrológiai modellel módosított vízhozam adatokból (1954 és 1965 évi öamax) számítva, a mértékadó árvízszint az 1995-ös mederállapothoz tartozó vízhozamgörbe segítségével visszaszámítva; Д1 = QY 70 - 70 ~ a vízhozam illetve vízállás adatokból számított mértékadó árvízszintek különbsége; Д2 = Q*k7o - ßk 70 — a módosított és a tényleges vízhozam adatokból meghatározott mértékadó árvízhozamok/szintek különbsége; Д3 = 2* к 95 -Qy 70 — az 1995-ös és az 1970-es mederállapotra vonatkozó vízhozamgörbék közötti eltérésből (mederváltozásból) adódó mértékadó árvízszint különbség. A A] érték az új és a régi módszer közötti különbségre jellemző. Azt mutatja meg, hogy a mértékadó árvízszint vízhozam adatokból történő meghatározása, valamint normális eloszlás helyett gamma eloszlás alkalmazása milyen eltérést (növekedést) jelent a régi módszerrel történő számítások eredményeihez képest. А Л2 különbség jól érzékelteti azt a hibát, amit akkor követünk el (az árvízi biztonság rovására), ha a nagy árvizek idején történt töltésszakadások árvízszint csökkentő hatását nem vesszük figyelembe a szakadás alatti folyószakaszon. A mértékadó árvízszint szempontjából azt a - hidrológiai modellel meghatározható — magasabb értéket kell figyelembe venni, amely akkor következne be, ha nem lenne töltésszakadás. A A3 érték a mederváltozás mértéke. Ez a különböző időszakokra érvényes vízhozamgörbék különbségéből határozható meg. A A] + Д2 + Д3 összeg a jelenlegi mederállapotra vonatkozó, új módszerrrel történő mértékadó árvízszint és a korábban meghatározott szint közötti teljes különbség. AIV. táblázatból jól látható, hogy az új és a régi módszer közötti különbség legnagyobb része abból adódik, hogy töltésszakadás esetén eddig alacsonyabb értékekkel számoltak. A különbség másik jelentős része a mederváltozásokra vezethetők vissza. A Körösök vizsgált szelvényeire a töltésszakadás nélküli — módosított - vízhozam értékeket (Q a ma x) az V. táblázat a gamma eloszlás függvény paramétereit a VI. táblázat tartalmazza. A Körösöknél is jól látható, hogy az évi legnagyobb vízhozamok gamma eloszlást követnek. Az eloszlásfüggvények a Fehér-Körös gyulai szelvényére az 5. ábrán találhatók. A VI. táblázat paramétereinek figyelembevételével számított mértékadó árvízhozamok/szintek a VII. táblázatban találhatók meg. Ajelenlegi szintektől való eltérést itt két részre osztottuk. (A számításokat a Fekete-Körös esetén a remetei szelvényre végeztük el, mivel az utóbbi időkben ott folytattak árvízi méréseket.) A táblázat jelölései: Я^о — korábban számított mértékadó árvízszint, az 1970-es mederállapotra javított vízállás adatokból (V1TLJK1 1976); gk95 - mértékadó árvízhozam, vízhozam adatokból számítva, a mértékadó árvízszint az 1995-ös mederállapothoz tartozó vízhozamgörbe segítségével visszaszámítva; Q*^95 — mértékadó árvízhozam, módosított vízhozam adatokból számítva, a mértékadó árvízszint az 1995-ös
