Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: A paksi Duna-szakasz mederváltozásának ellenőrzése

A paksi Duna-szakasz mederváltozásának ellenőrzése 321 Egységnyi széles sávra számították a teljes hordalékszállítást, beleértve a lebegtetett és görgetett anyagot, de kizárva a bemosódásból származó finom, iszap/agyag frakciókat. Az alkalmazott képlettel, 400 m állandó mederszélességre a következő mintaszámítást végezték: - Dunaföldvárnál 0,5 mm közepes hordalék szemcseátmérővel és 0,5-ös „aktív mederszélességgel" (a hordalék a meder félszélességében mozog) a hordalékszállítás 400 000 m

3/a, - Paksnál 0,36 mm és 0,8-as jellemzőkkel ugyancsak 400 000 m

3/a. — Fajsznál 0,3 mm és 0,9-es tényezővel 500 000 m

3/a, — Bajánál és Mohácsnál 0,22 mm szemcseátmérővel és teljes szállításszélességgel (l-es tényező) 1 000 000 m

3/a. Az eredményeket a korábbi empirikus számításainkkal nem lehet összehasonlítani, mert a mostani módszer a görgetett és a mederben képződött finom hordalékot együtt kezeli. Nyilvánvaló, hogy a mintaszámítás Paks alatt medereróziót jelez. Ezt támasztja alá Ikeda és Parker (1989) „semleges állékonysági görbéje" is, ahol a Duna Baja térségében a labilis tartományban van. A Duna-szakasz hidraulikai-morfológiai, egydimenziós számítógépes modellje segítségével a várható mederalakulásra több változatban adtak 20 éves előrejelzést (2015-re). A felső határon (Budapest alatt) 2600 m

3/s (mederképző) vízhozamot és állandó, 330 000 m

3/a hordalékhozamot tápláltak be, az alsó (ország-)határon állandó vízszintet (alapváltozat), illetve 0,02 m/a vízszintsüllyedést vettek figyelembe. Ezen kívül vizsgálták azt az esetet is, hogy az 1605—1555 fkm között továbbra is 1 millió m

3 ipari kotrást végeznek. Az alapváltozatban 20 év múlva a felső szakaszon végzett ipari kotrások elhúzódó hatása jelenik meg. Az 1590-1540 fkm között a vízszint kb. 0,40 m-t süllyed, az 1540-1525 fkm közötti szakasz viszont a fölötte kimosott anyag lerakódása miatt töltődik. Az 1525-1470 fkm közötti szakasz medre süllyed. A paksi vízkivétel alatt 2015re mintegy 0,40-0,50 m vízszintsüllyedést jeleznek. A jugoszláv határon feltételezett 0,02 m/a medersüllyedés érdemben Bajáig hat vissza. Paks térségében a süllyedés alig nagyobb, mint az alapváltozatban, a vízkivétel szempontjából érdemi különbség nincs. Az ipari kotrással végzett számítások legfontosabb következtetése, hogy ha Adony-Dunaföldvár között a kotrás folytatódna, akkor a medermélyülés, a „kavicsgödör" kb. 1,5 km/a sebességgel mozogna lefelé, azaz hatása várhatóan 20 év múlva érné el Paks térségét. Ennek megfelelően a Dunaföldvár alatt folytatódó és a középvízi medret érintő kotrások hatása annyiszor másfél év alatt ér(ne) le a vízkivételhez, ahány km-rel feljebb történik (történne). Ez a másodlagos vízszintsüllyedés az alapszámítás eredményében nincs benne. 1984-ben, amikor első paksi jelentésünket készítettük, az összekapcsolt víz/hordalék modellek még kísérleti szakaszukat élték, Ikeda és Parker eredményei még nem léteztek. Akkor még csak azt jelezhettük, hogy az alvízi kotrások azonnali és bizonyos vízszintsüllyedéssel járnak, a felvízi kotrások hatása időben elhúzódó, bizonytalan és nehezen számítható. Éppen ezért irányítottuk erőfeszítéseinket elsősorban az alvízi