Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: A paksi Duna-szakasz mederváltozásának ellenőrzése

Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam 1996. évi 3. füzet A PAKSI DUNA-SZAKASZ MEDERVÁLTOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE DR. LACZAY ISTVÁN A Paksi Atomerőmű biztonságos hűtővíz ellátása érdekében kiemelten fontos feladat a paksi Duna-szakasz mederváltozásának ellenőrzése, a víz- és jégjárás előrejelzése. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Vízrajzi Intézete 1984 óta rendszeres mérésekkel ellenőrzi a meder alakulását, a kotrások hatását, a paksi vízállás-vízhozam összefüggés és a kisvízi felszíngörbék változását. A tanulmány bemutatja az 1995. évi mérések eredményét, majd összefoglalóan értékeli 11 év mederváltozását. 1. Hidrológiai mérések 1.1. Vízjárás, vízhozammérés Az 1995. év, azaz az utolsó mérési időszak vízjárását az 1. ábra szemlélteti. Összesen hat kisebb-nagyobb árhullám különíthető el, közülük a júniusi és a szeptemberi csúcs volt jelentősebb. Az árhullámok, valamint a mérsékelten alacsony októberdecemberi minimumok az átlagosnál nedvesebb év lefolyási viszonyait jól szemléltetik. A vízállás még a legalacsonyabb időszakban is deciméterekkel haladta meg a mértékadó kisvíz (Q = 1040 m

3/s, MVSz '90) szintjét. Az 1995. évben 0,71—1,18 m paksi vízállásnál négy vízhozam-mérés történt. Az 1986 óta mért 2000 m

3/s alatti vízhozamokat négy időszakra bontva a 2. ábra mutatja. Néhány korai mérés láthatóan „kilóg balra", azaz későbbi medersüllyedést jelez, — nem a legalacsonyabb vizek tartományában. 1988 óta viszont a mérések a Q-H kapcsolat, azaz a meder állandóságát igazolják. Fontos lenne 1000 m

3/s (0,0 m vízállás) körül újabb méréseket végezni, mert az 1992 előtti mérések szerint a görbe legalsó szakaszának kifejezetten duzzasztott jellege van (küszöbhatás?!). A vízállás-vízhozam-(mederváltozás) összefüggés elsősorban a paksi vízmérce és mérőszelvény környezetét jellemzi. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy az alvízi szakaszon nincs leszívást okozó medersüllyedés. 1.2. Vízszintrögzítás, kisvízi felszíngörbék 1995. december 17-én a paksi 0,71 m vízállásnál és 1410 m

3/s vízhozamnál vízszintrögzítés készült. A kisvízszint (meder) süllyedés ellenőrzésére az 1986 óta összegyűlt, 2000 m

3/s alatti vízhozamhoz tartozó felszíngörbéket az 1990. évi munkavízA kézirat érkezett: 1996. III. 28. Dr. Laczay István oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt., Budapest) Hidrológiai Intézetének nyugalmazott tud. főmunkatársa.