Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Starosolszky Ö.-Bakonyi P.: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és környékének fejlesztésére

Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és hajózhatóságának fejlesztésére 301 A Budapest alatti Duna-szakaszhoz kapcsolódóan még az alábbi fejlesztéseket érdemes megemlíteni: - A közvetlen vizgyüjtön a szennyvíz-csatornázás és a -tisztítás fejlesztése (különösen Budapesten és a környékén); - Várható, hogy a következő 20 évben (2015-ig) a parti szűrésű víztermelő kapacitás nőni fog s eléri a 2,1 millió m

3/nap értéket; — Az ipari tevékenység a Duna mentén növekedni fog (különösen az, aminek a nagytömegű szállítási igényei vízi úton kielégíthetők); — Nem csak természetes fejlődés nyomán fog a tradicionális forgalom hajózási teljesítménye növekedni, hanem az új szállítási lehetőségek megnyílása nyomán is, mint a Duna-Majna-csatorna és a keleti kereskedelmi kapcsolatok fejlőüese mellett, valamint a javuló feltételek következtében, a belföldi szállítás növekedése (közúttól, vasúttól elhódított szállítás) folytán. A meder szabályozásajavítja ajéglevezetö képességet. Amederbeli kavicsbányászat leállítása ellenére várható azonban, hogy a medermélyülés folytatódni fog és így a vízfelszín feltehető csökkenése növeli az erőmüvek hűtővíz-kivételének kockázatát (pl. 20 év alatt a kockázat a paksi atomerőműnél 0,02%-ról 2,5%-ra is növekedhet). A rehabilitáció eredményeképpen várható, hogy a kb. 120 km összhosszúságú mellékágrendszer 14%-án javulni fog a víz minősége és ökológiai jellemzői. Ugyanakkor a többi mellékág állapota tovább romlik, s így várható, hogy mind a Gemenci, mind a Béda—Karapancsa Tájvédelmi Körzet veszít ökológiai értékéből. A hajózást akadályozó gázlók közül több fennmarad - pl. Budafok és Baráka — és a mértékadó gázlómélység is csak 1,9 m lesz. Ez azt jelenti, hogy a 25 dm merülésű, hat uszályból álló tolatmányok átlagosan legfeljebb évi nyolc hónapig hajózhatnak teljes terheléssel. A megvalósíthatósági tanulmány összefoglalóan azt a végső megállapítást tette, ami érvényes volt a Budapest feletti Duna-szakasz esetében is, hogy a jelenlegi helyzet és a tervezett fejlesztés nem mindenütt teszi lehetővé a kitűzött célok elérését, ezért ez esetben is célszerű lenne további fejlesztési politiká(k) megvizsgálása és értékelése. 4. Az alkalmazott módszer és jellemzése A Duna magyarországi szakaszának szabályozási koncepciójában a két legfontosabb cél: a környezeti és a hajózási feltételek javítása. Kézenfekvő módszertani döntés, hogy külön-külön meg kell vizsgálni a két kiemelt célkitűzés kielégítésének feltételeit és az elérhető eredményeket. A figyelembe veendő szempontok: - A hullámtéri mellékágak megnyitása, megfelelő (esetleg a vízállástól is függő) vízellátásának biztosítása alapvető feltétel a rehabilitációjukhoz/revitalizációjukhoz. A feliszapolódott mellékágak kikotrása, a folyamatos átfolyás érdekében az egyes ágak ágrendszerré való összekapcsolása (pl. a Gemenci Tájvédelmi Körzetben) a környező szigetek és hullámtér rehabilitációjához is hozzájárulhat (pl. a talajvizük utánpótlódásának biztosításával). - A folyó (elsősorban kisvízi) vízszintjének emelése/emelkedése előnyös lenne a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitásának növekedése szempontjából (a talaj-