Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Keverés a koagulációban és a flokkulációban 233 3. ábra. Az Np-Re összefüggés Fig. 3. Relationship between pover (Np) and Reynolds (Re) numbers 4. A tartózkodási idő elmélete Mint említettük, a turbulencia modellezésére az Euler- és a Lagrange-elmélet alkalmazott, melyek közül a Lagrange-elmélet összetett áramképpel rendelkező rendszerek esetén nem vezet kielégítő eredményre (Patterson—Zipp, 1991). A keverőberendezésekben végbemenő folyamatokat rendkívül komplex voltuk miatt matematikailag leírni nem egyszerű feladat. Azonban a berendezés jellemzéséhez, tervezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges egy, valamilyen jellemző paramétereket szolgáltató eljárás alkalmazása. Erre a célra a legtöbb esetben elégséges a részecskék tartózkodási idejének, annak eloszlásának modellezése. A tartózkodási idő elmélete molekulákra, atomokra, vagy egyéb olyan részecskékre alkalmazható, melyek transzportfolyamataiban a gravitációs erő nem jut szerephez, s melyek egy adott rendszeren áramlanak át. Minden egyes részecskének van egy legelső (vagy egyetlen) belépési és egy legutolsó (vagy egyetlen) kilépési helye, a rendszerben eltöltött időt nevezzük a részecske tartózkodási idejének (t). Az elmélettel kezelhetők a környezetükkel számos helyen kommunikáló rendszerben eltöltőt időt nevezzük a részecske tartózkodási idejének (t). Az elmélettel kezelhetők a környezetükkel számos helyen kommunikáló rendszerek, többdimenziós és nempermanens áramlások, valamint időben változó határokkal rendelkező rendszerek is. A rendszeren átáramló részecskék tartózkodási ideje nem feltétlenül azonos. Adott számú részecskét figyelembe véve megrajzolható a tartózkodási idő hisztogramja, melyből előállítható a tartózkodási idő sűrűségfüggvénye, f(t) (4. ábra), és a kimosódási függvény W(t).