Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

224 Dombay Gábor 1.1. Koaguláció fémsókkal A fémsókkal történő koaguláció két folyamat formájában játszódhat le: - A hidrolízistermékek adszorpciója a kolloid felszínén, mely töltéssemlegesítést okoz. - Sweep koaguláció, kölcsönhatás a kolloidok és a hidroxidcsapadék között. A koaguláns-dózis és a pH közti kapcsolat a koaguláció stabilitás-határ diagramjai által értelmezhetők (/. ábra, Amirtharajah-Mills 1982). A töltéssemlegesítést megelőző folyamatok sebessége rendkívül nagy, az Al(III) hidrolízistermék képződésekor a reakcióidő mikroszekundumban mérhető (Hahn—Stumm 1968). Az alumíniumhidroxid-csapadék képződése sweep koaguláció előtt lassúbb, 1—7 s (Letterman-Quon— Gemmell 1973). Az alumínium hidrolízisét leegyszerűsített formában az alábbi folyamatok jellemzik (Amirtharaj ah—Mills 1982): Al

2 (50

4)з • 14,3 H

20 Al (H

20)f + SO\~ + H

20 (10~

4- 1 í)-> Al (OH)

2

+ + Al (OH)

2+ AI-, (OH)\ij -> (1 - 7 s)->Al (OH)

3 (2) A hidrolízis során képződő monomerek [Al(OH)

2

+, Al(OH)J] egyensúlyi állapotához szükséges А1(ОН)з formájáról bizonyosat állítani kevéssé lehet. Kicsapódáskor az Ph 1. ábra. Aluminium stabilitás-határ diagram és zéta potenciál Fig. 1. Diagram of aluminium stability limit and zeta potential