Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban
A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai... 21 men kívül lévő szivattyútelepek beindítása esetenként több napot vett igénybe, ha sikerült azokat a felázott, alig járható utakon megközelíteni. Nem sokkal később, április első dekádjában különösen veszélyes helyzet alakult ki a Hanságban és a Nádor-csatorna mentén. Az 50 km 2-es területen belvízzel borított Hanságot 4 nap alatt 100 mm csapadékterhelés érte. A szivattyútelepek teljes kapacitással üzemeltek, de a területi elöntés így is csaknem 200 km 2-re, a mértékadót megközelítő nagyságúra növekedett. A jelentős mennyiségű csapadék hatására a Nádor-csatorna felső szakaszán megindult árhullám Kálóz község térségében a csatorna depóniáját meghágással fenyegette. A Közép-dunántúli VÍZIG kijelölte a szükségtározót, fóliázást és a depónia magasítást végzett. A depónia —a helyzet lassú javulásának és a védekezési munkáknak köszönhetően - nem szakadt át. A belvízvédekezési tevékenység — a hansági védekezés kivételével — május végéigjúnius elejéig tartott. 3.2. A belvízvédekezések tapasztalatai Az elmúlt 5 évben átlagosan 100 napon keresztül volt érvényben belvízvédekezési készültség valamelyik vízügyi igazgatóság területén és a legnagyobb területi elöntés 154 km 2 volt. Az 1996. évi belvízi események mind a tartósság, mind pedig az elöntések vonatkozásában kiemelkednek az előzőekből, bár távolabbra visszatekintve mégsem nevezhetők jelentősnek. A védekezésben töltött napok száma éves szinten valószínűleg meghaladja majd a 200-at; a kialakult belvízelöntésekhez hasonló kiterjedésüek 10 éve nem fordultak elő. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján közismert, hogy a kiépítési vízhozam 5070%-ánál már mértékadó vagy azt megközelítő szintet érnek el a csatornákban a vízállások, inert a kényszerűen elmaradó fenntartási munkák miatt a müvek állapota leromlott. Ennek következtében a művek üzemelési szempontból rugalmatlanná váltak, vagyis ugyanazt a belvíztömeget még magasabb vízszint esetén is sokkal lassabban vezetik le. A szivattyútelepeket emiatt csak szakaszosan lehet üzemeltetni és a szivatytyútelepi üzem a csatorna kapacitással már nincs összhangban. 3.3. A belvízvédekezések költségei Nincsenek olyan ismérvek vagy számítási eljárások, amelyek alapján el lehet dönteni egy belvízvédekezésről, hogy az gazdaságos-e vagy sem. A költségoldal még megfogható és a kincstári finanszírozási rend bevezetésével egyre inkább nyomon követhető, de a haszon mérésére - annak rendkívül szerteágazó, más nemzetgazdasági ágakban realizálódó eredményei miatt —nem állnak rendelkezésre használható módszerek. Ebben a helyzetben a vízügyi igazgatóságoknak olyan elvárást kell kielégíteniük, amely szerint a védekezési költségeknek arányban kell állniuk az elhárított károkkal.
