Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: A talajnedvesség és a talajvízállás változásai az Aföldön

A talajnedvesség és a talajvizállás változásai az Alföldön 213 közepes szintje (Ubell 1959). Atalajvízkészlet szélsőséges változásai a felhalmozódási, illetve a kiürülési folyamat következtében igen nagyok lehetnek (Rónai 1956, 1961, Erdős 1977, Nóvák 1987-88). 3. Az elörejelzett regionális klímaváltozás lehetséges hatása a talajnedvességre és a talajvízre Az elörejelzett klímaváltozás, vagyis a csapadék és a párolgás megváltozása, egyebek mellett, módosíthatja a talaj nedvességtartalmát és a talajvízkészletet. Ez egyfelől kihathat a természetes növényvilágra és a növénytermesztésre, másfelől - a csapadék beszivárgó hányadának megváltozása következtében-a folyók és a kisebb felszíni vízfolyások vízjárására. A csapadéknak és a párolgásnak a CO2 - növekedés miatt várható változásai (Domokos 1995) kb. az 50° feletti északi szélességek övezetében a talajnedvesség általános növekedését fogják eredményezni még ott is, ahol nő a párolgás, mivel ebbe az övezetbe a megváltozott légmozgások a kisebb szélességek felől az eddiginél több párát fognak szállítani, s így a csapadékot megnövelik. Ezzel szemben, illetve részben ennek eredményeként, a közepes szélesség tartományában és a szubtrópusi övezetben a talajnedvesség számottevő csökkenése várható. Egyébként a különböző modellek által mind az évi eredő változásokról, mint azok éven belüli eloszlásáról közölt eredmények — a földrajzi adottságok és a növényzettel kapcsolatos kölcsönhatások eltérő modellezése miatt-nagyon eltérőek. Általában az őszi-téli időszakban a talajnedvesség növekedését, a tavaszi-nyári időszakra csökkenését jelzik előre. A várható globális fölmelegedés a Kárpát-medence, s így az Alföld éghajlatában is komoly változásokat okozhat {Mika 1988, 1989, 1992, Faragó-lványi-Szalai 1991, Antal 1992, Mika-Németh—Dunay 1993). A vizsgálatok legfontosabb eredménye, hogy az északi félgömbi átlaghőmérséklet 0,5 °C-os emelkedése esetén a nyári félévben a magyarországi csapadék mintegy 10%-kal csökken, a napfénytartalom 30-40%kal, az aszályos (30%-nál alacsonyabb talaj nedvességű) hónapok gyakorisága pedig csaknem 60%-kal (0,8 hónap/év) nő. A talaj nedvességtartalmának e várható erőteljes csökkenését, mivel kevés közvetlenül mért adat állt rendelkezésre, a felső 0,50 m-es talajrétegre közvetett úton előállított száz éves talajnedvesség-adatsor alkalmazásával lehetett kimutatni. A termőtalaj nedvességének csökkenése mellett a talajvíz szintje is lesüllyedhet. Ezzel együtt — függetlenül az elszennyeződés ütemétől - romolhatnak a felszín alatti vizek természetes tisztulásának feltételei. Hosszabb távon további néhány °C-os globális fölmelegedés is előfordulhat, s ez megfordíthatja a csapadék és a talajnedvesség megváltozásának előjelét. Az éghajlatváltozásnak a talajnedvesség alakulására gyakorolt hatásait az éghajlati elemeken alapuló szimulációs modellezés eszközeivel közelítően megbecsülhetjük. Ezeket a modelleket hazánkban elsősorban a múltbeli események teljesebb megismerése céljából dolgozták ki. Számos olyan modell is létezik (Starosolszky et al. 1994), amelyek a csapadék és a párolgás, illetve a utóbbit helyettesítő léghőmérséklet alapján adott időszakra folyamatosan megoldott vízháztartási egyenlettel számítják a vízfelesleget. Kienitz (1972) a felszínen keletkező vízfelesleget, a belvizet modellezi.