Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Pándi, G.-Sorocovschi, V.-Barna E. M.: A vízfolyások lebegtetett hordalékszállításának energetikája

196 P

ándi G.—Sorocovschi V

,

—

Barna Е

. М

. rom része: az erózió, a szállítás és a leülepedés. A folyamatokat az erörendszer, az érintkezési felület és a kibontakozási idő befolyásolja. A víz nyomást gyakorolt a meder alaprétegére, a szelvény nagyságától függő felületre, az idő pedig — amíg ez a nyomás állandó vagy megváltozik — a vízhozam állandóságától vagy változásától függ. A hordalék mozgásbahozatalával kapcsolatban, mint az áramlás dinamikai erejét jellemző mennyiséget: — a vízsebességet („ütőerő elmélet") elsődlegesen a fenéksebességet, elsőként Sainjon (1871) alkalmazta (Partoit 1871), továbbá a függély-, illetve a szelvény-középsebességet; — a hordalékmozgató erőt („súrlódási elmélet"), mely tulajdonképen az esés és a mélység szorzata és elsőként P. Du Boys (1879) nevéhez fűződik; — a vízhozamot; — a felhajtóerőt vagy annak hordképességét, vezették be. A hordalékszemek megindítását segítő erők (felületi erők) és az ellenállási erők (tömegerők) között létező idő-tér viszony meghatározza a szilárd fázis állapotát a folyékony fázis függvényében. Ez a viszony öt lényeges állapotot határol el. Nyugalmi állapotban a mozgató erők (FQ) és a mozgást gátló erők (G;—.F

p) közötti arány kisebb az egységnél, azaz ahol/a súrlódási együttható. Az (1) összefüggést a folyékony fázis mozgásenergiája határozza meg, és a lamináris mozgás ideje alatt is megnyilvánul, sőt jellegzetesnek is mondható. A részecskék instabil egyensúlyi helyzetben vannak. A mozgató és az ellenálló erők közti arány az egység körül van, azaz 1.1. A hordalék nyugalmi állapota (1) 1.2. A hordalék kritikus állapota (G'-F

p)f*

1 (2) A víz saját energiájának egy részét a mederágynak adja át, az elragadási erő formájában, amely végsősoron mozgásba hozza a részecskéket. A víz turbulens mozgása miatt a hidrodinamikai erő pulzáló (lüktető) jellegű. Ez a jellegzetesség pillanatnyi ér-