Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
2. füzet - Hankó Zoltán: A hidraulika kismintakísérletek a folyószabályozás szolgálatában
178 Hankó Zoltán [T h-k(T h-\r] 5/ 2 m n n s ebből A y? / 2=é m [T h-k(T h- 1)"] ,n~\5/2' Ezeket behelyettesítve kapjuk: log (К, + K 2) \og(K l +K 2 — | + 4 log m T h-k(T h- 1)" (23) (24) (25) A (25) kifejezésben K\, K 2, t, továbbá „k" és „«" a prototípus jellemző keresztszelvényének hidraulikai és geometriai adatai alapján számszerűsíthető, így az egyedüli ismeretlen a magassági torzítás: 7),, ami fokozatos közelítéssel számítható. A „í" és „m" jelentősége pedig abban nyilvánul meg, hogy — ha t, illetőleg m » 1, az áramlás a turbulencia „tiszta négyzetes" tartományába esik a (súrlódási) ellenállási viszonyok nézőpontjából; — ha t, illetőleg 1 > m > 0, az áramlás a turbulens ellenállás „átmeneti" tartományába esik; — ha t, illetőleg m = 0, a turbulens áramlási ellenállás „hidraulikailag sima". A prototípusban t » 1 szokott lenni (bár nem mindig, mert lehet, hogy kisebb vízfolyás kisvizei tartományában 1 > t > 0 eset áll elő), ezzel szemben ez nehezen képzelhető el a modellben. Itt a legkedvezőbb esetben m=\, ami a tiszta négyzetes/átmeneti tartomány határát jelzi. Első lépésként m- 1-et feltételezve, a (25) összefüggésből 7),, majd a (24) öszszefüggésböl у/ számszerű értéke meghatározható. E feltétel mellett gyakran előfordul, hogy a vizsgálandó folyószakasz modelljének helyszükséglete meghaladja a rendelkezésre álló alapterületet (vagy más okok riasztanak el a nagy alapterületű modell építésétől). Ezesetben fel kell adnunk a modellbeli „tiszta négyzetes" határán evő ellenállás koncepcióját, s bele kell törődnünk az „átmeneti" ellenállási állapotba, amikoris 1 > m > 0 jellemzi a modellbeli vízmozgást. Az „m" számértékének csökkenésével a Ti, magassági torzítás nő és a vízszintes méretek méretszorzója is nő (a helyszínrajzi méretarány csökken). E változtatásnak az szab határt, hogy a modellben vizsgálandó legkisebb vízhozam mellett sem lehet kisebb a modell vízmozgásának Reynolds-száma a megengedhető minimumnál (elméletileg: 500; gyakorlatilag: 1000). 3. Példa a szilárd medrű kisminta méretezésére A vizsgált szelvény a Duna nagymarosi szelvénye. A hidraulikai és geometriai adatok: Vízhozam Q = 4490 m 3/s; Sebesség: v = 1,483 m/s; Nedvesített terület: F = 3368 m 2; Nedvesített kerület: P = 528 m; Víztükör szélesség: В = 515 m; Maximális vízmélység:
