Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Starosolszky Ödön: Gondolatok a hidraulika modellezéséről

Gondolatok a hidraulikai modellezésről 169 Hazánkban is kialakult a két módszertan kedvezőtlen elszakadása, pedig külföldön egyre több a példa, hogy ugyanaz a kutató alkalmazza mindkét módszert, kihasználva a két módszer előnyeit. Valójában az időigényesség fontos tényező lett: ha van jól működő és bizonyított numerikus modell, akkor egydimenziós feladatokhoz gazdaságos az alkalmazása. Két-, de főként háromdimenziós áramlási tér esetén, már néha a numerikus modellezés gyakorlatilag megvalósíthatatlan, és eredményei nem biztosak. Gyakran van arra is szükség, hogy a numerikus megoldáshoz szükséges tapasztalati paramétereket fizikai modellen határozzanak meg. Az áramlási jelenségek leírásánál lényeges szerepet játszanak olyan tapasztalati paraméterek, amelyek felvétele döntően megszabja a számszerű eredményt (pl. az érdességi tényező, a diffúziós/diszperziós tényező, szivárgási tényező, stb.). Tehát a numerikus modelltől akkor remélhetünk jó eredményt, ha a határ és kezdeti feltételeket megfelelően választottuk meg és ha a tapasztalati paramétereket jól vettük fel. Ez az oka, hogy a numerikus modellek elterjedése nem tudta felváltani sem a helyszíni vizsgálatok, sem a fizikai kisminták szerepét és bonyolultabb (háromdimenziós) jelenségeknél a háromféle megközelítés egymás mellett létjogosult. Sorrendiséget tekintve, általában a helyszíni vizsgálatok valamilyen formája nélkülözhetetlen, azt követheti a fizikai modell, majd az ezekből felvett paraméterekkel a számítógépes számítás, amely alapján felvett megvalósítási változat fizikai kismintán való beépítése és ellenőrzése következik. Természetesen lehetnek esetek, amikor a vizsgálat célja és időigénye sürgetőleg hat és a megbízó megelégszik egyik féle vizsgálattal, azonban ebben az esetben tudatában kell legyen a kötöttségeknek és az ezzel járó kockázatot el kell viselnie. 4. A hazai helyzet A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a megbízó megelégszik az egyik módszerrel, amelyet a kísérletező egyébként ajánl. így azután tapasztaíat sincsen a háromféle közelítés egyezését illetően. A numerikus módszert felvett paraméterekkel, a kismintát egyszerűsítve és megengedhetetlenül torzítva elfogadják és a helyszíni adatfelvételt előés utómérés formájában vagy teljesen elhanyagolják, vagy minimálisra csökkentik. A megbízó nem is vádolható sokszor szűkmarkúsággal vagy indokolatlan sürgetéssel, minthogy az egyoldalúan számítógépes, vagy fizikai kismintakísérletező igyekszik saját magát eladni és nem kívánja a megbízót módszerével kapcsolatban hitében megingatni. A numerikus modellezés és a kismintakísérletezés egyaránt a valóságot képezik le, nem mindegy azonban, hogy milyen mértékben. Míg a természetbeni jelenségek, főleg emberi befolyásoltság következtében, háromdimenziós formában mennek végbe, addig mindazok a modellek, amelyek a jelenségeket egy és két dimenziósra egyszerűsítik, nem adhatnak minden esetben jó eredményt. Míg az áramlások transzportfolyamatokat váltanak ki (pl. mederváltozást), addig a torzítások a fizikai modelleken roppant óvatosan kezelendők. Ezért nélkülözhetetlenek a helyszíni vizsgálatok, amelyek a mederanyag összetételét és a sebességeloszlást is figyelembe veszik.