Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai... 15 települések közül Csörötnek és Csákánydoroszló területén öntött el néhány házat a víz és néhány alacsonyabb rendű utat le kellett zárni. A heves áradás miatt számolni kellett a Rába-menti szükségtározó megnyitásával, melyre az előkészületeket megtették, azonban a továbbiakban kedvezően alakuló vízállások miatt a megnyitásra nem került sor. Ragyogónál buzgárt fogtak el. A Győr-Koroncó közötti védelmi szakasz ismert altalajproblémái miatt számos beavatkozásra, többek között nyolc buzgár elfogására került sor. Komolyabb beavatkozások voltak a Zala másodrendű töltéseinél, ahol a víz töltésmeghágással fenyegetett. Itt a védelmi osztagot is bevetették. Elöntés nem történt (Abért-Baross 1996). A májusi Duna-völgyi árhullám a készültségi fokozatoknak megfelelő őr- és figyelő szolgálaton túl komolyabb beavatkozást nem igényelt. 2.3. A védekezések eszköz- és létszámigénye Az 1995 decemberi - 1996 januári árvízi helyzet különleges voltát-a korábban észlelt maximumokat, illetve tartósságokat meghaladó jellegén túl — alátámasztja az a körülmény is, hogy az 1994. évben átszervezett, létszámában és eszközeiben számottevően karcsúsított vízügyi igazgatóságok első alkalommal kerültek jelentős próbatétel elé. A decemberi-januári árvízvédekezés jelentős erőket igényelt: már az első napokban 1000 fő teljesített szolgálatot a védvonalakon. Ez a létszám december 29-ére 2700 főre, 30-ára pedig 3500-ra emelkedett. Január 10-én — figyelembe véve, hogy a Tisza védvonalain végig készültséget tartottak — még mindig mintegy 1000 főt kellett a védvonalra vezényelni. A védekezésben a Tisza-völgyi igazgatóságok személyi állománya, valamint az ÁBKSZ és a Dél-dunántúli VÍZIG osztagai vettek részt. Az igazgatóságok általában már a II. fokú készültség szintjéhez szükséges létszám felállításánál segédőrként bevonták előre megkötött segédőri szerződések alapján — a külső erőket, valamint a vízügyi kft-ket és a társulatokat is. A rendkívüli készültségben levő, illetve kritikus védelmi helyzetbe került védvonalakra egyéb erőket (más vízügyi igazgatóságtól igényelt fizikai erőket, a honvédséget) is igénybe kellett a védelem vezetésnek vennie. Az idegen létszám biztosításánál a legnagyobb segítséget a honvédség adta: 200 fő dolgozott a kritikus időszakban a Körösök védvonalain. Igen jelentős segítséget kaptak a védekezési létszám szervezésében a polgári védelem szerveitől az igazgatóságok. Ennek mértéke különösen a rendkívüli védekezést folytató Felső-Tisza-vidéki VIZIG-nél és a Körös vidéki VÍZIG-nél volt számottevő. A védekező létszám időbeli alakulását a 3. ábra szemlélteti. A vízügyi szervezet riasztása, a szükséges létszám kiállítása — függetlenül az ünnepektől, az időjárási helyzettől - zökkenőmentesen történt. A védekezés technikai hátterének jelentős részét (a szállítóeszközöket és munkagépeket) többnyire magánvállalkozóktól tudták biztosítani. Szállítóeszközökből már az első napokban 183 db-ra volt szükség, a legnagyobb létszám foglakoztatásakor ez 305 db-ra növekedett (ekkor 38 db egyéb gép és 20 db vízi jármű dolgozott még). Az árvízvédekezésnél igénybe vett szállítóeszközök és gépek adatait a 4. ábrán összegeztük, az árvízvédekezés során felhasznált főbb védekezési anyagokat a II. táblázat tartalmazza.