Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A bi liari Felfogó-csatorna töltésén átfolyt ár- és belvizek 141 országhatár mentén illetve közel ahhoz párhuzamosan övcsatornát és töltést (keresztgátat) építsenek. Az övcsatorna keleti széle és az országhatár közti távolság mindenütt 5,0 m volt. A kiképzett csatorna medréből kitermelt földből készült a töltés, mely 3,0 m-es koronaszélességgel és mindkét oldalon 1:2-es oldal rézsűkkel valósult meg. Koronaszintjük 90,00-93,00 m A.f. között váltakozott. Az övcsatornáktól keletre-román területen - keletkező vizeket rendszeresen levezették a beépített csőtiltókon, a magyar területen levő társulati csatornákba. E határ menti védmürendszert — l/a. sz. lokalizáló vonalat-д. Fekete-Körös jobb oldali töltéséből, a 16,1 km-től kiindulva a geszti magaslatig építették ki 43,080 km hosszúságban, 1933—36 évek között. Ugyancsak ezidő alatt épült ki a Sebes-Körös bal oldali töltésétől, az 57,4 km-től kiindulva, szintén a geszti magaslatig az északi —1/6. sz. 16,850 km hosszú lokalizáló vonal. Az övcsatorna tervét megépítés előtt a Magyar—Román Vegyes Műszaki Bizottság megtárgyalta, a helyszínen megtekintette és jogosságát elismerte. Építését Bihar megye alispánja 1436/1936 sz. alatt engedélyezte. Az 1932. évi árvizek, illetőleg az ebből származott kártételeknek hatására jött létre az 1934. évi új román vízi törvény. Ennek alapján elvégezték a bihari Felfogó-csatorna jobb parti töltésén is a szükséges magasítási és erősítési munkálatokat. Azokon a szakaszokon pedig, ahol a töltés szikes talajon - ennek anyagából - épült, szabványos ékeléseket végeztek, nagyobb távolságról hordott agyagos termőföldből. Ugyanekkor oldották meg Oláhszentmiklós község teljes árvédelmét is, nehogy az bajba jutva, a közvetlen mellette húzódó Felfogó-csatorna, jobb oldali töltésének átvágásával próbáljon magán segíteni. Ennek gyanúja már 1932-ben felmerült (FKABÖT 1934). 1939-ben a Körösök vízgyűjtő területén, májustól—októberig csapadékos időjárás volt. (Szeptember-október hónapban 145 mm csapadék hullott, különösen október hó végén volt nagymennyiségű eső.) A sok csapadékot nem tudta befogadni a telített föld. E szokatlan időben a Körösökön hirtelen nagyméretű áradás kezdődött. Feketetót községnél levő vízmércén a vízállás 1,09 m-rel volt magasabb az 1919. évi legnagyobb víznél. Vadász község közelében október 31-én a hevesen áradó Fekete-Körös jobb oldali töltését a 20-21 km között meghátalta a víz, majd 150 m hoszszúságban és 2,50 m mélységben elszakította. A kifolyt vizeket a bihari Felfogó-csatorna bal oldali és a Fekete-Körös jobb oldali töltése fogta fel. Ebben a deltában 28,8 km 2 (5000 kat. hold) terület került víz alá. A kiszakadt víz növekedésével a Felfogócsatorna jobb oldali töltése Mező-Bajj község határában átszakadt. A kitört vizeket, az 1933-36 évek között épített 1/1. sz. lokalizáló határtöltés fogta fel. így magyar területen csupán 9,7 km 2 (1683 kat. hold) terület került elöntésre. Nemcsak a FeketeKörös, hanem a Körös vidék többi folyóján is magas vízállások alakultak ki, de ez az árhullám megelőzte a Tisza áradását és a befogadó vízállás alacsony volt. Az árvizek levonulása kedvező körülmények között történt meg. Kedvező volt, hogy ezekben a napokban szélcsendes volt az időjárás, és így nem volt hullámverés. Az 1940. év tavaszi árvizei előtt a tél rendkívül zord és havas volt. A talaj a nagy
