Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Abért L.-Baross K.: Árvízvédekezés a Rába folyón 1996. áprilisában

128 A bért László-Baross Károly lásával Sárvárnál a II. fokot meghaladó 4,16 m-es tetőző vízállás alakult ki április 7-én 1 órakor. A tetőző vízhozam 620 m

3/s. Ez lényegesen elmaradt az 1965. évi 950 m

3/sos értéktől. Ennek oka, hogy a Gyöngyös/Sorok-Perint rendszerben nem alakult ki jelentős árhullám (itt nem volt jelentős hóolvadás ebben az időszakban). A folyó Sárvár alatti szakaszán a szentgotthárdi tetözés ismeretében április 5-én került az I. fokú árvédelmi készültség elrendelésre. Az első előrejelzések rendkívüli árhullám kialakulását feltételezték, ezért az Észak-dunántúli VÍZIG megtette az előkészületeket a Rába jobb parti vésztározó megnyitására (3. ábra). A folyó Ragyogónál április 7-én 11:00 órakor 4,10 m-rel tetőzött, ami 570 m

3/sec vízhozamnak felelt meg. Az árpási szelvényben a tetözés április 8-án 12:00 órakor 5,12 m vízállással, 600 m

3/sec vízhozammal következett be (II. táblázat). A tetőző vízállások Árpásig mindenhol meghaladták a III. fokú készültség szintjét. A Rába folyón kialakult helyzetet befolyásolta a Répcén és a Marcalon egyidejűleg levonuló árhullám. A Duna viszonylag alacsony vízállása következtében a győri tetözés — 5,10 m, 540 m

3/sec — alig haladta meg az I. fokú készültség szintjét. Az árhullámra jellemző volt, hogy viszonylag gyorsan vonult le a folyón. A szentgotthárdi és a körmendi tetözés között fél nap telt el, a sárvári tetőzést pedig 10 óra múlva követte a ragyogói maximum. A tetözés után lassú apadás voltjellemző, főként az alsó szakaszon. Az árhullám során a nyugat-dunántúli 8, az észak-dunántúli VÍZIG 13 alkalommal végzett vízhozammérést, melyekből meghatározták a tetőző vízhozamokat. A nagyszámú vízhozammérés lehetővé tette a mértékadó vízmércékre készített meglévő görbék meghosszabbítását, mivel sikerült a tetőzéshez közeli vízállásoknál mérést végezni. így a vízhozamgörbék érvényességi tartománya kisebb extrapolációval kiteijeszthetővé vált a maximális vízállások tartományáig. A vízállás adatok és a vízhozam idősorok feldolgozásából megállapítható, hogy a Rábán kialakult árhullám 1965 óta a legmagasabb volt, Vasszentmihály — Sárvár között a teljes Rába-Csörnöc-völgyet elöntötte. A körmendi tetözés csupán 0,23 m-rel maradt el az 1965. évitől. A sárvári szelvényben és az alatta lévő szakaszon kedvezően befolyásolta a helyzetet, hogy a Gyöngyös/Sorok-Perint rendszerben nem vonult le jelentős árhullám. Az április 2-16-ig terjedő időszakban a ragyogói szelvényen átfolyt víztömeg 263 II. táblázat A Rába folyó vízállásai Szelvény A tetözés Legnagyobb vízállás u nmax Szelvény ideje magassága vízhozama Legnagyobb vízállás u nmax Szelvény ideje m mV

1 m Szentgotthárd IV. 5. 11:00 4,13 460 4,70 Körmend IV. 5. 24:00 4,82 700 5,05 Sárvár IV. 7. 1:00 4,16 620 4,93 Ragyogó IV. 7. 11:00 4,10 570 4,50 Vág IV. 7. 22:15 4,11 — 4,56 Árpás IV. 8. 12:00 5,12 600 5,86 Győr IV. 9. 12:00 5,10 540 7,54