Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban
10 Szlávik L — Varga M.—V ä radi J. Jelentős azoknak a feladatoknak a köre is, amelyeket a törvény a polgármester feladatává tesz. A polgármester: — közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában, — gondoskodik a közerök, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról, — megtervezi a kiürítést, a mentést és visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról, — gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről, — gondoskodik a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével, — megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket. Az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkár-elhárítással kapcsolatban a kiürítést és a visszatelepítést a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, illetve a polgármester rendeli el. A vízkár-elhárítás végrehajtásának személyi feltételei az elmúlt néhány évben lényegesen átalakultak. Az 1990-ben még 20 ezer fős vízügyi szolgálat átszervezésre került és létszáma lényegesen csökkent. Ezt az átszervezést a—vízkár-elhárítás végrehajtása szempontjából egyébként igen nagy jelentőségű—kivitelező és szolgáltató kapacitások leépítése jelentette, miután ezek folyamatos foglalkoztatása végett a védekezésen kívüli időben vállalkozási tevékenység formájában működtek. Ezeket a szervezetről leválasztották, részben privatizálták. így a vízügyi szolgálat szervezete - a jogállamiság követelményeinek megfelelően — hatósági tevékenységében tiszta szervezetté vált, de ezzel — és a gazdasági helyzetnek és környezetnek megfelelően spontán leépüléssel — létszáma 5300 főre csökkent. Ebből ma kb. 3500 före tehető a védekezési szervezetbe beosztható létszám. A vízügyi szolgálat — a védekezési feladatok szakirányításán túlmenően - saját erejéből kellő biztonsággal csak a kis és közepes árvizek elleni védekezésnél, legfeljebb a II. fokú védekezési készültségben felmerülő feladatokat tudja megoldani, ezért szükséges—többek között-a polgári védelmi szervek közreműködése is az árvízvédelmi feladatok teljesitésében. 2. Az árvízvédekezések országos irányításának tapasztalatai az 1995 decembere és 1996 júniusa közötti időszakban 2.1. A hidrometeorológiai helyzet alakulása és a védekezési készültségek Az 1995 decembere és 1996 júniusa között elrendelt árvízvédekezési készültségekei az I. táblázat foglalja össze. Az 1995-96-os téli időszak csapadékösszegei az elmúlt évekhez képest kiemel-
