Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése
Az 1995. decemberi Körös-völgyi ár\'iz és a sziikségtározások hidrológiai elemzése... 1 01 hogy az előzőekben említett töltésszakadások és sziikségtározások a természetes vízszinteket esetenként lényeges mértékben befolyásolták - csökkentették). A vízszintnövekedések ilyen dinamikája, gyakorisága és aránya példátlan a hazai folyók között! A Körösök árvizei 1981 óta is változatlan fenyegetést jelentenek: 1988-ban és 1989-ben is olyan vízszintek alakultak ki, amelyek 1970 előtt „rekorderek" lettek volna. Lényeges hidrológiai kérdés, hogy egy árhullámot milyen paraméterei alapján minősítünk különlegesnek. Az 1995 decemberi árhullám levonulása során több román illetve magyar vízmérce állomáson új H ma x alakult ki, így a Fekete-Körösön Belényesnél, a Fehér-Körösön Varsándnál, a gyulai duzzasztónál és —a Fehér-Körös tetőző vízszintjének részletes felülvizsgálata és értékelése szerint-a gyulai közúti hídnál is. Célszerű kezdeményezni a román vízügyi szervek felé a kisjenöi vízmérce H ma x szintjének felülvizsgálatát, mert az adatok szerint a nyilvántartott 1932. évi LNV egy a jelenlegitől eltérő vízmérce „0" pontra vonatkozott és 1995 decemberében ott is H ma x alakult ki. Az árhullám méreteire jellemző, hogy a Kettős-Körösön Doboznál is a történelmi rangsor második legnagyobb tetözését regisztrálták 9,29 m-rel (0,19 m-rel az 1974-es H ma x alatt), Békésen pedig a harmadikat 9,50 m-rel (0,22 m-rel az 1974-es H ma x és 0,13 m-rel az 1980-as alatt). Ezeken a szakaszokon tehát jogosan mondható, hogy az évszázad legnagyobb árvize, illetve azt csaknem elérő árvízszintek alakultak ki. Az árhullám hidrológia sajátosságait összefoglalva megállapítható, hogy a FehérKörösön az eddigi legnagyobb árhullám vonult le a tetőző vízszintek és esések tekintetében. Lényeges körülmény, hogy a megszokottól eltérően alakult a Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak kölcsönhatása: 1995 decemberében a Fehér-Körös árhulláma mintegy 24 órával „hamarabb" érkezett a két folyó szokásos árhullám-levonulási menetrendjénél és ez módosította az esésviszonyokat, új, eddig nem tapasztalt helyzetet teremtett. Az 1995 decemberi Körös-völgyi árvíz és a sziikségtározások hidrológiai elemzése alapján levonható legfontosabb tapasztalatok és javaslatok: — A mályvádi szükségtározó - rendeltetésének és üzemrendjének megfelelően elsődlegesen a Fekete-Körös és a Kettős-Körös árvízcsúcs-csökkentésére szolgál, miután a közvetlen hatás - a kivezetett víztömeg „hiánya" - itt érvényesül. A tározó hatása a Fehér-Körösre csak áttételes: a Fekete-Körös árvízszintjének gyors csökkenése szabadabb lefolyást biztosít a Fehér-Körös számára, megnő az esés, megnövekszik a vízhozam, amely így kisebb szelvényterületet vesz igénybe, tehát apadás következik be. Ugyanakkor a mályvádi szükségtározó a kizárólagosan a Fehér-Körösön jelentkező kritikus szituáció elhárítására kevésbé, illetve célszerűen nem a kialakított megnyitási hely igénybevételével, hanem más megnyitási móddal alkalmazható. így pl. szóba jöhet - a kiépített megnyitási hely mellett — „vészmegnyitási" helyek előzetes kiválasztása is az esetlegesen csak a Fehér-Körös érdekében történő megnyitáshoz. -A Fehér-Körös árhullámának közvetlen kivezetése, tározása érdekében javasolható a Kisdelta szükségtározó (KÖVIZIG 1981) kialakítása, a mályvádival analóg konstrukciójú kiépített megnyitási hellyel. Ez a megoldás reális alternatívát jelentene a Fehér-Körös jobb parti védvonala fejlesztésének és a Fehér-Körösön lévő hidak megemelésének. — Annak érdekében, hogy a mályvádi megnyitási hely maximálisan igénybe ve-
