Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között

78 Goda László szelvényben a vízben leggazdagabb évtized az 1961-70 évek időszaka volt. Az ötvenéves időszak első és második felére meghatározott átlagértékek közötti eltérés a regensburgi szelvényben a legnagyobb (15%), a nagymarosi illetve a szvistovi szelvényben lényegesen kisebb (1-2%). Az eltérés nagyságából és jellegéből nem lehet arra következtetni, hogy a vízgyűjtő hidrológiai viszonyaiban értékelhető változás következett volna be. A vízjárás hosszú idejű alakulását illetően tehát megállapíüiatjuk, hogy abban nem voltak olyan trend-jellegű változások, amelyek a gázlóviszonyokra egyértelműen hatottak volna. Természetesen más a helyzet, ha egy-egy konkrét év vízhozamait vizsgáljuk, különös tekintettel a vízszállítás éven belüli alakulására. A gázlók éven belüli előfordulása és ezzel kapcsolatban a gázlós napok száma természetes viszonyok között általában jól követi a folyó vízjárását. Ez a Duna vonatkozásában azt jelenti, hogy a Duna kisvizeinek megfelelően a gázlók és a gázlós napok is az őszi, téli hónapokban jelentkeznek. A 4. ábrán a Pozsony-Szob (szlovák és a szlovák-magyar) Duna-szakaszon észlelt gázlós napok eloszlását mutatjuk be. A télvégi, januári-márciusi gázlós napok összege az összes nap mintegy negyedét adja. Ezt követően augusztus végéig csak véletlen jelleggel fordulnak elő gázlók. Szeptemberben már erőteljesebbé válik a kisvízi vízjárás, majd októberben találtuk az összes gázlós nap negyedét. November és december, ha csökkenő mértékben is, de jelentős súllyal szerepel az éven belüli eloszlásban. 4. ábra. Gázlós napok éven belüli megoszlása Fig. 4. Annual distribution of the days with shallow fords Bild 4. Innerjährliche Verteilung der Fumage Рис. 4. Внутригодовое распределение суток с перекатами