Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után

A Felső-Duna és a szigetkőzi mellékágak mederalakulása... 63 m.ßf. 110 109 108 107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 500 600 700 800 900 14. ábra. Keresztszelvény változása az 1801,368 fkm-nél Fig. 14. Changes of the cross-section at r.km 1801,368 Bild 14 Querschnittsveränderung bei Strom-km 1801,368 Fig. 14. Le changement morphologique du lit du Danube au profil en travers de 1801,368 km Рис. 14. Изменение поперечного сечения в 1801,368 ркм árhullámok megosztásakor könnyen bejut az ágakba. A megosztás hirtelen megszüntetésekor az ágrendszerben lévő hordalék a vízsebesség nagymértékű csökkenésének nyomán gyakorlatilag teljes egészében bent marad az ágakban. Az ágrendszeren belüli ágak szeszélyes vonalvezetése, kapcsolódásai és hirtelen keresztszelvény-változásai miatt a hordaléklerakódás területi eloszlása igen változatos. Amellett, hogy az egyes mederanyag minták szemösszetételi görbéinek alakja túlnyomó részben a lerakódási folyamatot igazolja, mindhárom ágrendszerre nézve rendelkezésre álltak a mederfelvételi, sőt az 1992-94 közötti mederváltozásokat feltüntető hossz-szelvények is. Elmondható, hogy az esetek túlnyomó többségében a mederanyag minták jellemzői és a helyszínrajzok adatai tökéletesen egybevágnak, azaz ahol az előbbiek lerakódásra utalnak, ott az utóbbiak feltöltődést mutatnak. Általánosságban megállapítható, hogy a Duna elterelése óta a szigetközi mellékágakban nem volt akkora sebességű vízáramlás, amely az azok medrét régebben meghatározó durva kavicsanyagot megmozgathatta volna. A jellemző folyamat a kavicsrétegre települt és egyre vastagabb homok- és iszaplerakódás. Az árhullámok bejutásakor fellépő időszakos vízfolyások ebbe a laza üledékbe vágnak ideiglenes medreket és azt helyileg kivételesen az alsó kavicsrétegig kimossák. így a görgetett hordalékmozgás a homokfrakciók szállítására korlátozódik.