Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után

A Felső-Duna és a szigetkőzi mellékágak mederalakulása... 61 m.Bf. 114 113 112 111 110 109 108 107 106 105 104 103 12. ábra, Keresztszelvény változása az 1810,116 fkm-nél Fig. 12. Changes of the cross-section at r.km 1810,116 Bild 12. Querschnittsveränderung bei Strom-km 1810,116 Fig. 12. Le changement morphologique du lit du Danube au profil en travers de 1810,111 km Рис. 1Z Изменение поперечного сечения в 1810,116 ркм is. Az utóbbi azért figyelemre méltó, mert veszélyes mértékben leszűkíti a hajóutat és az érkező vízhozam tekintélyes részét áttereli a jobb part felé. A korábban folyószabályozási beavatkozásokkal itt kialakított mély és széles hajóutat jól mutatja az 1992. évi felvétel. Ennek mederanyaga ideálisan egységes szemösszetételű kavics volt. Az 1994. évi mederanyag szemösszetétele (13. ábra) állékony, páncélozódott mederfelszínt tanúsít. Eire hordták rá az elterelés óta levonult közepes nagyságú árvizek az 1811 fkm alatti szakaszról kimosott laza és finomabb kavicsanyagot, újabb és sürgősen megoldandó folyószabályozási feladatot vetve fel. 4. A mellékág-rendszerek mederváltozásai A szigetközi ágrendszerek közül a három vizsgált ágrendszer (/. ábra) mindegyikében a meder feltöltődése az uralkodó medermorfológiai folyamat. Ez várható volt, hiszen az ágak kitorkollását korábban a természetes középvíz szintjéig elzáró kőműveket azóta eltávolították, így a viszonylag nagy töménységű lebegtetett hordalék az