Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után
A Felső-Duna és a szigetkőzi mellékágak mederalakulása... 47 azonnal, vagy igen rövid időszak (néhány hét, vagy egy-két hónap) elteltével felvilágosítást tudnak adni, mielőtt a keresztszelvények alakja a felmérési hiba határát meghaladó mértékben módosulna. Közismert tapasztalat ugyanis, hogy a kis- és középvízi folyószabályozás művei csak lassan, gyakorta csak több év elmúltával fejtenek ki látható és mérhető változásokat a mederben és a partok vonalában. így a különböző 111cderváltozási folyamatok elindulásának korai ismerete igen fontos lehet a tervező és a kivitelező számára. A dunacsúni duzzasztómű üzembe helyezése olyan folyamatokat indított meg elsősorban a Duna Rajka-Szap közötti szakaszán, valamint a mellékágakban, hogy itt geodéziai felmérés útján - a két, sőt az egy év alatt létrejött mcderváltozások is kimutathatók. A rendkívüli víz- és hordalékjárási helyzetben lehetővé vált az ismételt mederfelvételek összehasonlítása, a mcderváltozások mennyiségi értékeinek és azok vízfolyás menti eloszlásának objektív meghatározása. Ehhez járult a mederanyag minták szemösszetételének elemzése, mint a mederdinamikai folyamatok minőségi jellemzésének lehetősége, pl. a frissen kimosott és feltöltődött folyószakaszok változásának, vagy a bősi alvízcsatoma visszaduzzasztási határának kimutatása. A mennyiségi és minőségi értékek kapcsolata alapján végrehajtott - területileg is hasonló kiterjedésű ilyen vizsgálat hazai előzményéről nincs tudomásunk. 2. A helyszíni mérési és mintavételi program A Felső-Dunát is magába foglaló Duna-szakaszon, az 1790,093 (Gönyű) és az 1848,680 fkm (Rajka) között felmértünk minden VO nyilvántartási keresztszelvényt (93. V0-159. V0) és mindegyikből öt-hét függélyben mederanyagmintát vettünk 1992. októberében, azaz közvetlenül a Duna elterelése előtt. Ugyanakkor felmértük a bodaki, ásványi és bagoméri ágrendszereket is (/. ábra) és ezek keresztszelvényeiből háromhárom mederanyag mintát vettünk. A felméréseket és a mintavételeket 1994. májusjúnius hónapban a 98.-147.VO szelvényekben és a korábbi függélyekben megismételtük. Ugyanakkor megtörtént a mellékágrendszerek újrafelvétele is. A számítógéppel segített automatikus mederfelmérő rendszer VITUKl-beli kialakítása és üzembeállítása mintegy öt év óta jelentős változásokat hozott a hazai geodéziai és hidrometriai mérések területén. A berendezés a felmérési munkát jelentősen gyorsította, miáltal lehetővé vált a korábbi gyakorlatnál lényegesen részletesebb állapotrögzítés és ebből következően a folyamatok mélyebb feltárása és elemzése. A Duna-meder Nagybajcs-Rajka közötti 100 m-es sűrűségű, partéltől-partélig terjedő és a bősi vízlépcsőhöz időben és annak hatásában szorosan kapcsolódó felmérése 1992 és 1993 után 1994-ben harmadszor történt meg. A méréseket az utóbbi két évben az eredetileg tervezett szakaszhoz képest némileg eltérően végeztük. A Dunakiliti feletti szakaszra 1992 decembere óta ugyanis olyan kevés víz érkezik, hogy még a viszonylag kis merülésű (kb. 0,60 m) mérőhajó sem tudott a szakaszra felmenni. Ezért az említett szakasz helyett a Vénck-Dunakiliti (1795-1840 fkm) szakaszon 100 m-enként 450 szelvény felmérésére került sor partéltől-partélig.
