Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 409 Ez a feladat folyamatos tervező munkát igényel; szükséges az eredmények rendszeres társadalmi egyeztetése is. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a vízgazdálkodás nem hagyhatja cl a tervezést, mint módszert, mint a kockázat elemzés, konfliktus kezelés alapvető eszközét. A tervezés folyamán el kell végezni a vízgazdálkodást befolyásoló természeti viszonyokban és a gazdasági feltételekben bekövetkezett változások, valamint a társadalmi mozgások ok-okozati összefüggéseinek feltárását és nyilvánossá tételét. A vízgazdálkodásban a tervezés elemi területe a vízgyűjtő. A vízgazdálkodási tervezési tevékenység módszertani megújításának lényeges eleme - ami egy PHARE program keretében már ténylegesen meg is indult -, hogy alulról felfelé építkezik: a korábbi kerettervvel ellentétben, amely a központi tervet bontotta le elemekre, a regionális tervek összegzéséből alakítja ki az országos vízgazdálkodási tervel (Pálfai-Jolánkai 1994, Vágás 1994, VITUKI 1994/a,b). A tervezés eredményeként születő vízgazdálkodási koncepció kell, hogy képezze az alapját a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi igények ütköztetésének és segíti az érdekeltek közötti konszenzus megteremtését. Ehhez a vízügyi szervezetnek kell fórumot teremtenie. Az új vízgazdálkodási törvény előirányozza területi vízgazdálkodási tanácsok létrehozását és ezzel megteremti a demokratikus érdekegyeztetési mechanizmusnak az európai gyakorlathoz igazodó szervezeti keretét. A tervezési alternatívák közötti választás с testületek feladata kell, hogy legyen. Az államnak pedig az elfogadott vízgazdálkodási koncepcióban foglalt, vagy ahhoz illeszkedő helyi kezdeményezéseket kell támogatnia, az attól eltérőkhöz pedig csak az érdekeltek teljes körű anyagi tehervállalása és a szükséges kötelezések mellett járul hozzá. 3. Az állami vízügyi feladatok ellátásának szervezeti rendszere Az állami vízügyi feladatokat ma alapvetően két szervezetrendszer látja el: - a KHVM és az alárendeltségében működő szervek, valamint - a KTM és az alárendeltségében működő szervek. A teljesség érdekében röviden mindkét szervezet-rendszert bemutatjuk, de részleteiben csak a vízügyi igazgatóságokra térünk ki. 3.1. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alá rendelt szervezetek A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörét legújabban a 151/1994. Komi. sz. rendelet rögzíti. Ennek alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízr ügyi Minisztériumban (KHVM) a vízügyi szakfeladatokat az ún. vízügyi blokk végzi, helyettes államtitkár felügyelete alatt. A vízügyet is szolgáló funkcionális feladatokat (jog és kodifikáció, közgazdaság, költségvetési kapcsolatok, privatizáció, nemzetközi kapcsolatok, műszaki fejlesztés, humánpolitika stb.) más főosztályok a minisztérium egészére látják cl. A minisztérium vízügyi blokkjának létszáma: 30 fő köztisztviselő; a minisztérium egyéb funkcionális területein mintegy 6-8 főre tehető a közvetlenül a vízügyhöz kapcsolódó feledatokat ellátó köztisztviselők száma.