Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

404 Szlávik L.-Reich fíy. - A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 6. címe tartalmazza a környezetvédelmi területi szervek működési költségvetését - 1995-ben mintegy 1,5 milliárd Ft évi előirányzattal. A KTM e költségvetési tételéből kellett fedezni a vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos állami költségeket. A XX. fejezet 6. címének 1995. évi előirányzata 10%-kal volt több mint az 1994. évi várható teljesítés (ez a költségvetés általános helyzetéhez képest viszonylag jó pozíció) és szakmai indoklásában két jellegzetesen vízügyi elem szerepel: a Balatoni vízminőségi monitoring fejlesztése, valamint a Duna-Tisza közi homokhátság kriükus vízháztartási helyzetével kapcsolatos monitoring fejlesztés és üzemeltetés. Az 1,5 milliárd Ft-os kiadási előirányzatból mindössze 152 millió Ft a saját bevétel, a többi költségvetési támogatás. Úgy becsüljük, hogy a szervezet kiadásainak mintegy 20%-át fordítja vízháztartás-védelmi célokra. A KTM fejezeten belül önálló, kiemelt előirányzat a Duna Ökológiai Titkárság 15,0 millió Ft-os 1995. évi előirányzattal. A Vízügyi Alap működését - képzését és felhasználását - jelenleg a következő jogforrások szabályozzák: - az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - az 1993. évi CXI. törvénnyel és az 1994. évi III. törvénnyel módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény, valamint - az előbbi törvény végrehajtására kiadott - a 18/1994. (V. 31.) KHVM rendelettel módosított - 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet. A Vízügyi Alap legfőbb bevételi forrását a vízkészlet-járulék képezi és forrásai a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására használhatók fel. A főbb felhasználási célok közé tartozik: - a vízkészletek feltárása, a vízrajzi tevékenység fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme, - a közcélú vízi létesíünények, vízi közművek fejlesztése, - a vízügyi állami alapfeladatok részbeni finanszírozása. A Vízügyi Alap 1995. évre - külső források (hitel) igénybevételével - tervezett bevételei (3460 millió Ft) 16%-kal elmaradnak az 1994. évi várhatótól (4124,9 millió Ft). Az 1995. évre előirányzott folyó bevételek összege (3300 millió Ft) csekély mértékben (1,5%-kal) haladja meg az 1994-ben váríiató 3250 millió Ft-ot. A Központi Környezetvédelmi Alap bevételeinek döntő többségét az üzemanyag termékdíj (1995-ben a tervezett összeg 3,1 milliárd Ft), valamint a környezetvédelmi bírságok (1995-ben válható 600 millió Ft) teszik ki. A közeljövőben, a környezetvédelmi törvény által bevezetett tennékdíjak rendszere által az alap bevételei tetemesen meg fognak növekedni. A bírságok között szereli a korábban Vízügyi Alap bevételt képező szennyvízbírság is, mintegy 200 millió Ft összeggel. A Környezetvédelmi Alap kiadásainak olyan szakmai bontása nem áll rendelkezésünkre, ami azt mutatná, hogy ebből milyen mértékű a vízügyi állami feladatok ellátásához való hozzájánilás. Az ilyen típusú osztályozás nehézségét jelzi például, hogy nem mutatható ki egzaktan a kömyezeti-tudat formálására kiadott jelentős (és indokolt) összegek „vízügyi hányada". Nagyságrendi tévedést viszont valószínűleg nem hordoz az a feltevés, hogy a közvetlen vízháztartás-védelmi feladatokra jutó összeg nem éri el a szennyvízbírság bevétel mértékét.