Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 393 - Lényegesen megváltozik a vízgazdálkodási társulatok helyzete; a nagy vízfogyasztók piaci körülmények közé kerülnek; sajátos problémákat vet fel a nagy ipari konglomerátumok átalakulása, privatizációja stb. Összességében megállapítható, hogy a vízzel való gazdálkodás és a vízviszonyok alakítása döntő többségében már nem a szűk értelemben vett vízügyi szervezetben realizálódik és ezek működési feltételei is alapvetően megváltoznak. Az elmúlt években lezajlott folyamatok elemzése, azok jogi leképezése alapján megszületnek a vízgazdálkodásról, valamint a környezetvédelemről szóló törvények. A vízügyi szervezet működési gondjai nap mint nap érzékelhetők. Ezek a működési gondok, valamint a vízügyi szolgálat további presztízs csökkenésével szembeni hatékony fellépés igénye együttesen sürgetően vetik fel az irányítás és működés ésszerűsítésének feladatait. Az MTA Társadalmi Konfliktusok (Szociológiai) Kutató Központja 1991-ben, 1993-ban és 1994-ben Irányítási folyamatok, szervezeti kultúra, szervezeti kommunikáció a magyar vízügyben címmel átfogó empirikus szociológiai vizsgálatot végzett a vízügy területén (Rozgonyi 1995). Idézzük a kutatások eredményét összegző tanulmány záró gondolatát, amely véleményünk szerint a lehető legteljesebben fejezi ki a vízügyi szervezet jelenlegi helyzetét és a szervezet-fejlesztési teendőket: „Az állapítható meg, hogy a vízügy szerx'ezeti kultúrája átalakulóban van. Ezt az átalakulást azonban a viharos környezeti változások hozták magukkal. Ez önmagában természetesen nem okoz problémát. A problémát az okozza, hogy nem állapítható meg egy átfogó konzisztens vízügyi stratégia, vagy legalábbis ilyen stratégia kidolgozására a vízügyi szakma egésze által képesnek ítélt stratégiai központ megléte. A vízügy abban az értelemben a huszonnegyedik órában van, hogy vagy képes lesz egy ilyen stratégia, jövőkép és hatékony szervezet kiszenvedésére, vagy a huszonnegyedik óra letelte után a mármost is regisztrálható leépülési folyamatok vissz.afordíthatatlanokká válnak. Jelenleg még az egyértelműen megállapítható erőforrásvesztés ellenére is - amelyből az emberi erőforrások elvesztése ítélhető súlyosabbnak - még rendelkezik a vízügy azokkal az erőkkel, amelyek képesek a feladat megoldására." 2. A vízügyi feladat- és hatáskörök jelenlegi rendszere és ellátásuk feltételei 2.1. A vízügyi feladat- és hatáskörök jelenlegi rendszere és ellátásuk feltélelei A vízviszonyokkal kapcsolatos feladatok a társadalomban két fő csoportra oszthatók: közcélúak és egyéni érdekűek. E két fő csoport közötti munkamegosztás mindig a pillanatnyi társadalmi-gazdasági viszonyoknak, benne is a társadalom teherviselő képességének a függvénye. Az előzőekben írottakból világos, hogy hazánkban a közcélú feladatok nagytömegű ellátásának az alapvető fonnája a XIX. században és a XX. század első felében társulati forma volt, amikor az érdekeltek közösséget alkotnak a feladat elvégzésére. 1945 után ez az arány alapvetően megváltozott és az állam által a többi infrasünktúrához hasonlóan - a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvényben és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben paternalista módon vállalt feladatok irá-