Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 385 - Tárgyiasult feladatok, a közösség quasi tulajdonosi szerepe-, a vízkészletek elosztása, annak nyilvántartása, a vízkárok elleni védekezés eszközeinek (gátak, csatornák, szivattyútelepek stb.) kezelése-üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése, a nagy folyók felügyelete, szabályozása stb. Ma már idetartozó a nem közvetlen állami, operatív feladatok ellátása, de a vízzel kapcsolatos közösségi preferenciák érvényesítése is а gazdasági szabályozás eszközeivel. (Atalánosabban: gazdasági intézményrendszer.) - A hannadik nagy feladatcsoport jelentősége az előzőekkel egyenrangú, mégis ritkábban szokás emlegetni. Nevezetesen: a vízviszonyok az egyes ember számára életteret, a gazdálkodó tevékenység számára termelési tényezőt jelentenek, ezért e tárgyban nélkülözhetetlen információ igényük van. Ezek az információk elkülönülten nem (ill. nem hatékonyan) állíthatók elő, nem értelmezhetőek és nem sajátíthatóak ki. Szükséges tehát egy szakapparátus, amely ezeket az információkat előállítja, rendszerezi, közreadja, ezen a bázison a stratégiai tervezést elvégzi, majd a megfelelő érdekegyeztető-demokratikus fónimok elé bocsátja. A süatégiai tervezés egybekajicsolja a jogi és a gazdasági intézményrendszer/, meghatározza azok eszközrendszerét, arányait. Magyarországon az elmúlt évszázadok folyamán szerves fejlődésben alakult ki a természetföldrajzi adottságaink által indokolt, nagy hagyományú specializált szervezet, a vízügyi szolgálat, amely ezt a három nagy feladatcsoportot egységesen látja cl (Károlyi 1960). Bizonyított, hogy ez nem a vízgazdálkodásnak valamely belső szakmai önt örvény eként alakult ki, hanem a víznek az előbbiekben is említett természeti sajátosságai következményeként, amit hazánknak a Kárpát-medencében elfoglalt helyzete tovább erősít. így nem lenne helyes lia a vízügyi szolgálat jövőbeni helyének és szerepének meghatározása során abból a sztereotípiából indulnánk ki, hogy ez az intézményrendszer sem más, mint az elmúlt évtizedekben létrejött és mára már meghaladott szervezetek egyike. Nem lenne helyes viszont az sem, ha kritika nélkül fogadnánk cl az elmúlt évtizedekben bekövetkezett vízügyi feladat- és hatásköri változásokat, az ezekből következő szervezeti fejlődést (Bényey 1974). 1. A vízügyi feladatok ellátásának és országos irányításának hagyományai és tapasztalatai Magyarországon 1.1. A kezdetek A honfoglalás 1100 éves évfordulójának napjaiban csábító lehetőség a központi vízügyi szakigazgatás fejlődéstörténetéből következtetéseket levonni kívánóknak, hogy ilyen távoli múltba tekintsenek. Indokolt ez azért is, men a mai naiv-környezetvédelem mozgalmainak lelkesen propagált, „ősállapotokhoz", vagy „természetes viszonyokhoz" való visszatérési ideáját helyezi az általuk vélthez képest teljesen más megvilágításba. Ma mái- ugyanis tudományosan igazolt tény, hogy Árpád népe egy kultúrtájban keresett és talált hazát. Különösen igaz ez a mai Dunántúl, az ókori Pannónia területére, ahol a római civilizáció - benne a műszaki kultúra - alakította a környezetet az akkori társadalom és gazdaság igényeihez. Településeiken vízműveket, csatornázást építettek, gazdaságaikban ön-