Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai

340 5 4 -1 18. ábra. Havonkénti átlagos napi csapadékösszegek Dél-Európában jelenleg (1 X CO2) és a 4 x СОг szcenárió esetén (Manabe-Wetherald 1987) Fig. 18. Average daily precipitation of various months in Southern Europe at the present and for scenarios IxCOi and 4хСОг Bild 18. Monatliche durchschnittliche Werte des täglichen Niederschlags in Süd-Europa gegenwärtig (Ix CO2) und im Fall des Szenarios 4 x С 6b intenzitásában várható változásokat mutatjuk be. (A táblázatban közölt valamennyi adat statisztikailag szignifikánsnak bizonyult). Látható, hogy 4 x C0

2 szcenárió esetén különösen az olasz állomás környezetében várhatók kedvezőtlen vízkészlet-gazdálkodási halások (a csapadékos napok számának jelentős csökkenése, a csapadékintenzitás jelentős növekedése). 3.1.2. AHM-eredmények. Több szerző a GCM-mcl kapott globális csapadék-változások vízgyűjtő-léptékre való lebontására (

Gregory et al. 1990, Burlando-Rosso 1990b, с) a GCM-szimulációk eredményeinek az észlelt csapadékadatok hagyományos idősor-elemzésével való kombinációt alkalmazza. Ez esetben ugyanis átér adott pontjában megvalósuló csapadék-folyamat leírása sztochasztikus modellekkel történhet (Rodríguez-Iturbe 1986, Burlando-Rosso 1989), amelyek alkalmasak az észlelt csapadéksor belső szerkezetének reprodukálására. A csapadék mértékének globális megváltozására GCM-mel kapott adalot (7<S'. ábra) ez esetben az évszakos tendenciára vonatkozó információként az új éghajlati szcenárió sztochasztikus csapadék-inodelljének újraparametrizálására használják fel. Ilymódon egyebek között a frontális és a konvektív csapadék-események megkülönböztetése révén - a csapadék átlagos napi értékének megváltozásán túl, a csapadék-folyamat egyéb fontos jellemzőiről (pl. az egyes csapadék-események intenzitásáról és tartamáról, a csapadékmentes időszakok hosszáról) is ismereteket szereznek. Domokos Miklós