Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai
330 D <im okos Miklós О о 13. ábra. A globális középhőmérséklet, továbbá a Kína területére hullott évi hőmennyiségek és a kínai gleccsereken felhalmozódott hótömeg évi anomáliáinak menetgörbéi (Wang 1989) Fig. 13. Variation of annual anomalies of global mean temperature, the annual heat input to the territory of China and of the snow volume accumulated in the glaciers of China Bild 13. Clanglinien der globalen mittterenn Temperatur sowie der jährlichen Anomalien der auf das Gebiet von China gefallenen Schneemasse und der in den chinesischen Gletschern akkumulierten Schnemasse Camujfo (1984) a Padova-i csapadékadatok 1725 és 1981 közötti sorozatának elemzésével hosszú periódusú (kb. 125 éves) ciklusokat mutatott ki, amelyekre számos kváziperiódus ingadozás rakódik; Rowntree (1985) Dél-Kalifomiára, a spanyol gyarmatosításig visszanyúló mezőgazdasági feljegyzések alapján előállította az éves csapadék-mutatók 1769től 1834-ig terjedő idősorát; Wigley et al. ( 1984) az Angliában és Wales-ban 1766 és 1980 között végzett csapadék-észlelések alapján azt vizsgálta, hogy megváltozott-e a rendkívüli szárazságok és csapadékban bő időszakok gyakorisága; Jones (1984) viszont az utóbbi adatok felhasználásával, az éghajlat vízkészletekre gy;ikorolt hatásának vizsgálata céljából, rekonstruálta a felszíni lefolyás idősorait; Dunkel (1994) észlelt meteorológiai adatsorokból rekonstruálta a növények által hasznosítható talajnedvesség 110 éves idősorait; Burlando és Rosso (1990a, b) valamint Gregory el al. ( 1990) pedig azt is bemutatta, hogy az újabbkori klimatológiai analógiák strukturális elemzése hasznos adalékokat szolgáltathat a csapadékviszonyok nagyléptékű alakulását vizsgáló GCM-modellek eredményeinek hidrológiai szempontból érdekes léptékekbe való átviteléhez. Az újabbkori klimatológiai analógiák alkalmazásának előnye, hogy az emberi tapasztalás közvetlen eredményeiként kapott adatokat a modem természettudomány szellemében hasznosítja. Ugyanakkor az üvegház-hatás fokozódása következtében a jövőben várható éghajlatváltozásnak egészen más okai is lehetnek, mint azok, amelyek az éghajlatnak akár a legújabbkori változásait is kiváltották. Ezért tehát a rendelkezésre álló, mégoly hosszú hidrológiai adatsorok elemzése is csak igen durva jelzésekkel szolgálhat az éghajlat alakulásának természetes irányzatairól, amelyekre még az éghajlatot befolyásoló antropogén hatások is rárakódnak.
