Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Nováky Béla: A regionális klíma változás hidrológiai hatásai az Aföldön

Nováky Béla 293 elő (VITUKI 1972), a télvégi-tavaszelejei hónapokban jelentkeznek a belvízi elöntések maximumai (Pálfai 1988). Több hónapot tekintve a legbővizűbb időszak a március-május, vízben legszegényebb időszak az augusztus-október hónapok. A november-április téli félév viszonylagosan vízbő a május-október nyári félévhez képest. Az évi lefolyás téli és nyári félévek között nagyjából 60-40% arányban oszlik meg, de az átlag igen széles határokat tükröz: a Dunára 48-52%, a Tiszára 58-42%, a Zagyvára 75-25% megoszlás jellemző (VITUKI 1967). A lefolyás megoszlása a téli és a nyári félév között a síkvidéki vízgyűjtőkben 6535% arányt mutat a VITUKI (1972) adatai alapján. A lefolyás éven belüli menete jól követi a csapadék és a hőmérséklet éven belüli menetét, amelynek megfelelően a Tisza medence vízgyűjtőinek vízháztartásában két ciklus: a téli felhalmozódás és a nyári kiürülés ciklusa különíüiető el. A két ciklust elválasztó időpontok meglehetősen szabályos elrendeződést mutatnak (6. ábra) a Tisza-medencében (VITUKI 1972). A felhalmozódási és kiürülési ciklusok vízháztartásának a készletváltozást is magában foglaló szerkezete - a vízgyűjtő vízbevételének eredet szerinti, vízkiadásának a víz távozási módja szerinti megoszlása - a Tisza-medencén belül az évi csapadékösszeg nagysága szerint (7. ábra) meglehetősen egyértelműen rendeződik (Nováky 1993). Az éven belüli rövidebb időszakokra a lefolyás és a csapadék területi összefüggéseire vizsgálatok csak elvétve történtek. A március-május hónapok tavaszi lefolyása és a kiváltó időszak - ami magában foglalja a március-május hónapok mellett a megelőző, víz6. ábra. A nedvességkészlet felhalmozódása kezdetének átlagos időpontja (VITUKI 1992) Fig. 6. Average point of time of the onset of moisture accumulation Bild 6. Durchschnittlicher Zeitpunkt des Anfangs der Akkumulation des Feuchtevorrats