Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja
248 Szlávik L.-Szieber I J.-Zellei L.-Zsuffa I. 1854-55-ben épült meg az új 4 km hosszú Sió-meder, amely az új bogyiszlói átmetszésbe torkollott és így a régi Sió-meder belvízcsatorna lett. 1869-be alakult meg a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat, mely 1870-72 között 37,6 km hosszban átépítette töltéseit. A Társulatba a Kalocsai Érsekség nem lépett be, így a jobb parton levő birtokai nem kerültek az ármentesített területbe. Eire tekintettel ezen a szakaszon az árvízvédelmi töltések nem közvetlenül a parton, hanem az érdekeltek területének határán épültek (nagyrészt a mai nyomvonalon), ezáltal jelentős területek maradtak ki az ármentesítésből, amelyek ma a Gemenci Tájvédelmi Körzet magját alkotják. A folyószabályozási kőművek építése ezen a szakaszon 1878 után indult meg, 1898-98 között készült el a csanádi, sükösdi és a koppányi átmetszés. A felső két átmetszés gyorsan és jól fejlődött, de a koppányi nem. A fokozódó jeges árvízveszély miatt 1910-ben szükségessé vált a vén-dunai mellékág lezárása. A Duna főmedrében, a Sárospartnál 1870 körül zátonyból középsziget fejlődött, amelynek bal oldali ága volt hajózható. Hossza vita után a Sárosparton hosszú partvédelmet építettek és 1952-54 között a bal oldali ágat keresztgáttal lezárták. További folyószabályozási kőműveket 1905-10 és 1940-42 között, valamint 1967 és 1980 körül építettek, amelyek egyrészt a jeges árvizek elleni védelmet, másrészt a hajóút kialakítását szolgálják. 3.2. A jelenlegi állapot A Vén-Duna mellékágat felső torkolata alatt 600 méterrel zárták el (7. ábra). A kőgáton levő minimális méretű nyílás még elegendő frissítő vizet sem biztosít a VénDuna nagy víztömegének. E bevezető torkolat a Duna homorú partja görbületének tetőpontjában van, ahol a keresztáramlások a legintenzívebbek, a feliszapolódásnak a relatív veszélye a legkisebb. A Vén-Dunához közvetlenül csatlakozik a Cserta-Duna, amely a Sárkányfokon keresztül kapcsolatban van a Nyéki-Holt-Dunával. A Nyéki-Holt-Duna vizét pedig a Címer-fok csapolja le a Duna Kádár-szigeti szakaszán. A Nyéki-Holt-Duna az egész Gemenci Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb mélyterülete, amelyben jelentős vízmennyiség tárolható. A Nyéki-Holt-Duna egyúttal a pörbölyi erdőnek nevezett mintegy 20 km 2-es terület - amelyet kelettől és délről a Duna ölel körül - nyugatról lezárja és így ennek a jelentős méretű, központi elhelyezkedésű területnek a talajvízszintjét is stabilizálja. A tározásra felhasználható Nyéki-Holt-Duna tehát nemcsak a terület központjában teremt igen gazdag, stabil vízi élőhelyet, hanem a talajvíz stabilizálásával az „eredeti" állapodioz közeli vízháztartási egyensúlyi helyzetet is kialakít. 3.3. A tervezett állapot A Nyéki-Holt-Duna tározásra történő kialakítása az alvízi és felvízi szelvény zsilippel való lezárásának biztosítását igényli (2. ábra), andre azért van szükség, hogy az egyre ritkuló árvízi elöntések után az apadó vizek a tározott vizet ne csapolják azonnal le. Már elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a tározóval azt a század eleji „eredeti"
