Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja

A "Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja 243 A mellékágak vízcseréjének fokozása a feliszapolódott medrük és különösen felvízi torkolatuk kitisztítását, kikotrását igényli. Ez a munka azonban csak tüneti kezelés marad akkor, lia a további feliszapolódási folyamatot nem mérsékeljük, lassítjuk. Ennek az alapvetően fontos feladatnak a megoldásához az anyameder mellékág-torkolat környéki szakaszának megfelelő kiépítése, az itteni folyószabályozási művek megfelelő átépítése szükséges. A folyó vonalvezetésének átalakításával a megfelelő keresztirányú művek átépítésével, speciális művek - fenékpanel sorozatok - építésével olyan keresztáramlások alakíthatók ki, amelyek a tiszta víz mellékágba jutását elősegítik, a hordalékot pedig a mellékág torkolatától elvezetik. A folyószabályozási munkák ilyen fejlesztése rendkívül kényes feladat, egyrészt azért, mert a folyószabályozás egyes pontszerű problémáinak megoldása a teljes több tíz kilométeres - folyószakasz egészét érintik és ezért a kérdés izoláltan nem kezelhető. Másrészt, a hordalékszegény vízkivétel sablonos hidraulikai megoldása esetenként a hajóút kapcsolódó szakaszának hajózási biztonságát, illetve a jéglevonulás biztonságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ez az utóbbi kérdés Gemenc térségében kiemelt fontosságú, hiszen az 1956. évi katasztrofális jeges árvíznek az itt képződött jégtorlaszai okozták minden idők legnagyobb hazai árvízkárait. Az azóta kiépített folyószabályozási művek, például az 1987. évi rendkívüli kemény tél tapasztalatainak a bizonysága alapján, a jégjárás szemponjából teljes biztonságot szavatolnak. E művek átépítése tehát igen felelősségteljes előkészítést igényel. Az elméleti meggondolások alapján kialakított műszaki megoldásokat mozgómedrü kisminta kísérletekkel kell ellenőrizni. A kisminta kísérleteket le lehet szűkíteni matematikai modellezéssel. Ilyen matematikai modellekkel a korszerű számítástechnika rendelkezik, ezek a modellek a gemenci Duna-szakaszra is adaptálhatók (Gáspár-Józsa-Széll 1994). A modellezéshez szükséges adatok számítása helyszíni topográfiai felméréseket, tómeder felvételeket, a csatornák vízszállításának mérését igényli. Ezeket a terepmunkákat is a Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) Vízgazdálkodási Intézetének nemzetközi terepgyakorlatai során végezték cl, az egydimenziós modell illesztésével együtt. Az előkészítő munkákat, helyszíni felméréseket és feltárásokat a PMMF Vízgazdálkodási Intézete - külföldi egyetemek közreműködésével - az elmúlt években 12 ütemben hajtotta végre. E mérőgyakorlatok keretén belül koncentrált vízrendszer-feltárások alapján készítettek részletes műszaki, vízgazdálkodási és hidrológiai, hidraulikai elemzéseket, megvalósíthatósági tanulmányokat. E munkák tudományos diákköri dolgozatokban, diplomamunkákban, önálló kutatási jelentésekben és tanulmányokban valósulnak meg. A vizsgálatok - többek között - feltárták a Duna vízjárásának változásait, a teriilet vízgazdálkodási rekonstrukciójának lehetséges módozatait. Ezek a problémák és a lehetséges módok természetszerűleg szoros kapcsolatban állnak a főmederrel és a hajóúttal. A GTK területén több részben önálló vízrendszert (Bratán-Hajós 1992) lehet körülhatárolni. Ezek közül a Vén-Duna, Cserta-Duna, Nyéki-Holt-Duna (/. ábra) vízrendszeréről állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek lehetővé teszik a tervezést és természetvédelmi szempontból igen fontosak.